Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Október 17-én találkoztak Brüsszelben az EU-csúcson a tagállamok állam- és kormányfői, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök győzelmi tervének meghallgatása mellett az unió gazdasági versenyképességéről, a migrációról, valamint többek között a közel-keleti helyzetről tárgyaljanak, majd egyezzenek meg.
A csúcsot a sok téma, valamint a migráció kapcsán távoli álláspontok miatt korábban még két napra tervezték, azonban az EU-csúcsra már úgy érkeztek a tagállamok vezetői, hogy azt egynaposra redukálták. A csúcsokhoz képesti korai, reggeli kezdéssel egy hosszú nap után sikerült is a tagállamok vezetőinek megállapodniuk az összes kérdésben, vagy ha amennyiben konkrét megoldás nélkül maradtak, akkor a döntést későbbre halasztották.
Az EU továbbra is támogatja Ukrajnát
A mostani ülést még korábban úgy tervezték, hogy annak fókuszában az uniós gazdasági versenyképesség, valamint Ukrajna kérdése áll majd, azonban több tagállam számára is a migráció vált a legégetőbb kérdéssé, amit jól mutat, hogy míg Ukrajna kapcsán meghallgatták, majd egyeztettek Zelenszkijjel, ebédidőben már a Közel-Keletről tárgyaltak az állam- és kormányfők.
A csúcsot lezáró konklúzió még csak nem is foglalkozik Zelenszkij győzelmi tervével,
aminek fogadtatása az ukrán elnök szerint pozitív volt, míg Orbán Viktor arról írt közösségi oldalán, hogy a terv rémisztő.
A konklúzióban ehelyett több kérdésben csupán megismételték az EU eddigi álláspontját: ilyen, hogy például továbbra is támogatják Ukrajnát, elítélik az orosz agressziót és Oroszország hadifoglyok elleni bűncselekményeit, valamint hogy a jövőbeni béke kizárólag Volodimir Zelenszkij békeformuláján és a nemzetközi jogon alapulhat, és Kijev nélkül nem lehet dönteni a kérdésben.
Ukrajna kapcsán az egyik legfontosabb kérdés az Európai Béke Keret (EPF) felhasználása volt: a tagállamok ugyanis közvetetten ezen uniós eszközön keresztül finanszírozzák Kijev katonai szükségleteit, mivel a tagállamok az átadott fegyverek és lőszerek után az EPF-en keresztül igényelhetik vissza az átadott fegyverek és felszerelések árát.
Eddig hétszer döntöttek a kifizetésekről, ugyanakkor a magyar kormány a legutóbbi kifizetést megvétózta. A konklúzióban most abban állapodtak meg a tagállamok, hogy a szakminiszterekből álló Európai Unió Tanácsát kérik a mihamarabbi intézkedések meghozatalára.
Ebben az utóbbi időben több előrelépés is született, például az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell felvetette, hogy a kötelező befizetések helyett önkéntes lenne az EPF-hez való hozzájárulás, amit Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter elfogadhatónak nevezett a héten, azaz Magyarország a jövőben nem fizetne be a békekeretbe, amihez a tagállamok jelenleg gazdasági képességük arányában járulnak hozzá.
Ezenkívül a tagállamok vezetői továbbra is készen állnak, hogy csökkentsék Oroszország katonai képességét, akár új szankciókkal is.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!