Több mint háromezer hajó rekedt a Perzsa-öbölben, a világ olajellátása forog kockán, a Nyugat pedig egyelőre tehetetlenül néz szembe az iráni tengeri blokáddal – írja a The Times részletes elemzésében, amely bemutatja, miként próbálja Irán megfojtani a globális energiakereskedelmet a világ egyik legfontosabb vízi útján.
Szerdán a Mayuree Naree nevű thai teherhajót találták el ismeretlen eredetű lövedékek, nem sokkal azután, hogy az Egyesült Arab Emírségek felől megérkezett a Hormuzi-szorosba. A legénység húsz tagját sikerült kimenekítenie az ománi haditengerészetnek, de három ember eltűnt.
Ugyanezen a napon reggel két további hajót is találat ért: a japán lobogó alatt közlekedő ONE Majesty konténerhajót Rasz al-Hajma térségében, valamint a Marshall-szigetek zászlaja alatt hajózó Star Gwyneth áruszállítót Dubaj közelében. Az ezt megelőző éjszakán a videófelvételek tanúsága szerint az amerikai haderő két iráni gyorsnaszádot robbantott fel, de a rakétatámadások folytatódtak.
Hirtelen a nullára redukálódott a szoros forgalma
Az iráni katonai vezetés eközben nyíltan megfenyegette Donald Trumpot: készüljön fel arra, hogy az olaj hordónkénti ára eléri a kétszáz dollárt. Teherán közlése szerint a Forradalmi Gárda (IRGC) azért támadta meg a hajókat, mert azok nem álltak meg a felszólításukra. Alireza Tangsziri, az IRGC haditengerészeti parancsnok ki is mondta: „minden áthaladni szándékozó hajónak engedélyt kell kérnie Irántól.”
Donald Trump ezzel szemben azt ígérte, hogy az Egyesült Államok „a lehető leghamarabb” biztosítja a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, és katonai kíséretet nyújt az áthaladó kereskedelmi hajóknak. Az iparági szereplők csaknem minden nap kértek már haditengerészeti kíséretet, ám a Pentagon egyelőre visszautasította ezeket a kéréseket, mert a kockázatot túl magasnak ítélte. Emiatt a hajóforgalom összeomlott a térségben, a korábbi napi száz hajóból mára alig öt mer átkelni a szoroson, és azok is döntően irániak. Az elemzők szerint a globális tengeri szállítás mintegy négy százaléka akadt el a régióban.
Irán alaposan felkészült, aknákkal bénítja meg a világkereskedelmet
A szakértők egyöntetűen arra figyelmeztetnek, a Hormuzi-szoros biztosítása rendkívül összetett feladat, mert Irán „évtizedek óta gondolkodott a lezárásán és készült rá”. A Forradalmi Gárda arzenáljában több mint ötezer tengeri akna és több ezer aknatelepítésre alkalmas hajó található. Emellett robbanóanyagokkal megrakott kisebb hajók egész seregével, valamint a partra telepített ütegekkel rendelkezik.
Tom Sharpe, a brit Királyi Haditengerészet egykori, aknaszedésre specializálódott parancsnoka rámutatott: több mint ezer halásznaszád – úgynevezett dhow – alkalmas aknák telepítésére. A probléma az, hogy ezeket a bárkákat kívülről nem lehet megkülönböztetni a hagyományos halászhajóktól.
Steve Prest, a Royal United Services Institute munkatársa szerint az iráni stratégia lényege nem a győzelem kivívása, hanem hogy az ellenfél számára elviselhetetlen összegbe kerüljön a konfliktus folytatása. Az aknák hatástalanítása aktív harcban sokkal nehezebb feladat, mint békeidőben, mert az aknaszedő hajókat gyenge páncélzattal látták el, és nem arra tervezték őket, hogy ellenséges tűz alatt végezzék az aknamentesítést.
A szakértő úgy véli, ez hatalmas kockázattal jár, és csak akkor lehet az aknák felszedését végrehajtani, ha közben nem éri a hajókat ellenséges tűz. Ezért folyamatos légi felderítésre és védelemre, valamint az ellenséges légvédelmi rendszerek semlegesítésére van szükség, azonban ez nem fog megtörténni néhány napon belül.
Konvojok, alternatív megoldások és az orosz szankciók enyhítése
Emmanuel Macron francia elnök „a lehető leghamarabb” meg akarja szervezni a konténer- és tartályhajók katonai kísérését, de ezzel a lépéssel is addig várnak, amíg a harcok valamelyest […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!