Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Négyen meghaltak január elején, amikor az észak-afganisztáni lakosság tiltakozásokba kezdett az aranykitermelés ellen Tahár tartományban. Az összecsapásokban három helyi lakos és egy vállalati alkalmazott vesztette életét; egyes források szerint a negyedik halálos áldozat a Talibán tagja volt. A tálib belügyminisztérium közleményéből kiderült, hogy gyilkosságként kezelik az ügyet, amely során az érintett cég egy biztonsági alkalmazottját, valamint egy civilt letartóztattak. A zavargások során a tüntetők több bányászati berendezést felgyújtottak, ezért a vállalat ideiglenesen elhagyta a területet, végül pedig a tálibok felfüggesztettek minden bányászati tevékenységet a térségben.
A helyiek azt állítják, hogy a túlzott aranykitermelés, valamint a bányászat okozta környezeti károk, például a kialakult vízhiány miatt kezdtek tüntetni. Azt is sérelmezték, hogy a kitermelési munkálatokat a lakott és a mezőgazdasági területekre is kiterjesztették, és a széles mozgáskör ellenére nem fordítanak a környező települések fejlesztésére. „Munkát akarunk a fiataljainknak, megfelelő utakat, áramot és kórházat” – sorolta a hiányosságokat egy férfi. Egy másik, Amír pedig arról beszélt, hogy még alapvető közigazgatási intézmények sincsenek. „A kerületi bíróságunk egy magánépületben működik, az ügyészség szintén” – fogalmazott.
A bányászat – és így az aranykitermelés – nem állt le a tálib hatalomátvétellel, számos vállalat tálib kezekbe került, és továbbra is működnek. Mindeközben a kínai befolyás egyre növekszik: a cégek vagy a tálibokkal kötött megállapodások révén teszik rá kezüket a bányákra, vagy az afgán vállalatokban szereznek érdekeltséget. Chah ab lakói is egy kínai–afgán konzorcium ellen kezdtek tüntetni, amely egy ötéves szerződés keretében körülbelül öt hónapja kezdett kitermelési és feldolgozási munkálatokat a térségben.
Dzsihadista hadjárat Kína ellen?
Nem a január eleji volt az első incidens, amelyben külföldi bányászati cégek vagy más szektorban dolgozó külföldiek voltak érintettek: fegyveresek egyre gyakrabban intéznek támadásokat, különösen a kínai munkások ellen. Január 20-án az Iszlám Állam – Khoraszán Tartomány (ISIS-K) vállalta a felelősséget egy kabuli étteremben végrehajtott öngyilkos merényletért. A muszlimok körében népszerű vendéglátóhelyet egy afgán–kínai házaspár üzemelteti; a terrorszervezet közölte, hogy szándékosan vett célba kínaiakat. Az akcióban legalább heten életüket vesztették. Egy nappal később szintén az ISIS-K harcosai végeztek ki egy helyi aranybányában dolgozó kínait, aki Tahár tartomány fővárosába, Taloqanba tartott. Hasonló támadásra történt tavaly novemberben is, amikor ismeretlen afganisztáni fegyveresek csaptak le a tádzsikisztáni Hatlon régióban kínai bányamunkásokra.
Válaszul a támadásokra a kínai külügyminisztérium követelte a merényletek kivizsgálását és a kínai állampolgárok fokozott védelmét Afganisztánban. A támadások egyben üzenetek is Pekingnek: súlyos árat fog fizetni a növekvő afganisztáni jelenlétért és a tálibokkal bővülő partnerségért. Az ISIS–K a Hszincsiang tartományban élő muszlim ujgurok védelmére hivatkozik, továbbá „gazdasági gyarmatosítással” vádolja Kínát, mondván, a muszlim többségű országokat kizsákmányolja. A támadások másik közös pontja – azon túlmenően, hogy kínai állampolgárok a célpontok –, hogy a kínai gazdasági érdekeket gyengítik. Ha az erőszakhullám fokozódik, az elriaszthatja a külföldi befektetéseket.
Verseny az afganisztáni bányákért
A Szovjetunió már az 1960-as és 1970-es években kiterjedt felméréseket végzett a geológiai erőforrásokról – Afganisztán a világ egyik ásványkincsekben leggazdagabb és a legkevésbé kiaknázott országa: becslések szerint 2,2 milliárd tonna vasérccel, 60 millió tonna […] A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE! *Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!