Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „A szankciók már a múltban is csak korlátozottan működtek és inkább nagyobb katasztrófába torkolltak” – kezdi a közösségi oldalán megosztott elemzésben György László, aki a Makronóm Intézet gyűjtése alapján történelmi példákkal igazolta megállapításait. A kormánybiztos rávilágított, hogy 1806-ban például Napóleon megpróbált tengeri blokádot felállítani az Egyesült Királyság meggyengítésére, mire a britek hasonló szankciókkal válaszoltak, és létfontosságú termékeket tartottak vissza. A politikailag teljesen eredménytelen, de a két nemzet polgárainak életét jelentősen megkeserítő konfliktus közvetlenül hozzájárult a Napóleon-féle orosz invázióhoz 1812-ben.
Az Egyesült Államok szankciós politikája Irak, Líbia vagy Szíria ellen humanitárius krízishez vezetett
– folytatta György László, megjegyezve, hogy sikertörténetek is vannak, amelyek közül kiemelkedik az apartheid vége Dél-Afrikában, amelyhez az ENSZ által 1987 novemberében elfogadott olajembargó járult hozzá.
A nyugati szankciók ma a latorállamokat veszik célba, felemás eredményekkel
– világított rá a politikus. Kifejtette, hogy az elmúlt évtizedekben a Nyugat által kivetett szankciók többnyire olyan kis és középhatalmakat érintettek, amelyeket az Egyesült Államok „latorállamoknak” minősített – ebbe a csoportba tartozik ma Irán, Kuba, Venezuela, Észak-Korea és Szíria.
Az 1979-es forradalomig Irán volt az USA legfontosabb stratégiai partnere a Közel-Keleten, azóta viszont – immár 40 éve – szankciókkal sújtják, 2018-tól pedig számos olajexport-korlátozást is kivetettek az országra.
A lépéssel Washington kezdetben némi nyomást tudott gyakorolni Iránra, azonban Kínának köszönhetően sikerült megkerülni a súlyos gazdasági következményeket: Kína az idén már közel napi 1 millió hordónyi olajat vásárol Irántól, és ezzel a perzsa középhatalom legnagyobb olajimportőre lett.
– fejtette ki György László. Rávilágított, hogy miközben a Brent típusú kőolaj ára szárnyalt, a kínai vásárlók kihasználták, hogy Irántól olcsóbban vásárolhatnak nyersolajat. Így Kína szemszögéből az árkülönbségből származó nyereség felülmúlta az USA szankcióinak kockázatát, és az akadályok ellenére az iráni rezsim is a helyén maradt.
A történelem azt mutatja, hogy ahol megdőltek a nemkívánatos rezsimek, ott az nem a szankciók, hanem fegyveres harcok nyomán történt
– világított rá a kormánybiztos. Erre példaként
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2023/10/31/putyin-haboru-szankciok-ukrajna-beke-gyorgy-laszlo/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
