Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az internet 1990-es évekbeli fejlődésével egyre több vállalat látott lehetőséget abban, hogy beruházzon a hozzá kapcsolódó infrastruktúrába, amely lehetővé tette az internet globális elterjedését. Az elmúlt években az olyan tartalomszolgáltatók, mint a Google, a Meta és az Amazon, szintén kiemelkedő befektetőkké váltak az új kábelek fejlesztése és telepítése terén. A magánvállalatok által a tengerfenéken telepített kábelek teljes hálózatához hozzáadott kapacitás immár messze meghaladja a hagyományos távközlési szolgáltatókhoz köthető növekedést – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.
Jelenleg több mint 600 aktív és tervezett tenger alatti kábel van a földön; teljes hosszuk több mint 1,48 millió kilométert tesz ki. Ezek a kábelek képezik a globális internet gerincét: a világon közlekedő összes adat – köztük hívások, honlapok adatai, több ezer milliárd dollár értékű pénzügyi tranzakciók, de még az érzékeny kormányzati kommunikáció – több mint 95 százaléka is ezeken keresztül halad.
Az óceán mélyén egy kábel jellemzően mindössze olyan széles, mint egy kerti locsolótömlő.
A kábeleknek vékonyaknak és könnyűeknek kell lenniük, hogy szükség esetén a felhúzásuk és a javításuk könnyebben menjen, mivel egy nagy, nehéz kábelt adott esetben több ezer méter mélységből felhúzni hatalmas terhelést jelentene a kábelre nézve.
Abban szakmai konszenzus van, hogy a kábelek sérüléseinek 70-80 százalékát véletlen emberi tevékenységek okozzák, például horgonyok kivetése vagy a vonóhálós halászhajók tevékenysége (annak ellenére, hogy a tengeri térképek jelölik a kábelvédelmi zónákat). Az ilyen incidensek általában 150-300 méteres mélységben fordulnak elő, ugyanakkor a halászat egyre mélyebb vizeket is érint (az Atlanti-óceán északkeleti részén például akár 1500 méter mélyben is halásznak).
A Nemzetközi Kábelvédelmi Bizottság (International Cable Protection Committee) szerint évente 150-200 káresemény éri a globális hálózatot, ami a teljes hálózat hosszúságához mérten egyébként nem sok. A sűrűsödő gyakoriságuk azonban kérdéseket vet fel.
A cikk szerzője, Csenger Ádám elemző lapunknak azt mondta, a balti-tengeri part menti országok az orosz–ukrán háború kirobbanását követően megsokasodó hibákról, kábelszakadásokról számoltak be, amit orosz és kínai felségjelű hajók jelenlétével hoztak összefüggésbe. Kétségtelen, hogy
a nyugati szankciók miatt Oroszországnak érdekében állhat az európai, tenger alatti infrastruktúra pusztítása,
ám mivel meglehetősen nehéz a szándékosság, azaz a szabotázs bizonyítása, eddig egyetlen esetben sem vezetett diplomáciai lépésekhez, nem gyanúsították meg hivatalosan sem Pekinget, sem Moszkvát. Egy amerikai kiberbiztonsági cég, a Recorded Future 2023-as jelentésében azt állította, hogy az oroszok figyelik a tenger alatti kábelrendszereket, és ilyen jelzés érkezett az Egyesült Királyságból is az országba érkező kábeleket illetően. Az egyik legutóbbi ilyen incidens során, idén januárban Svédország
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!