Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Donald Trump Venezuela után az elmúlt hetekben ismét felvetette Grönland kérdését, ezzel előtérbe került az Arktisz, az a régió, amely az új hajózási útvonalak, természeti erőforrások és a katonai jelentőség miatt egyre gyorsabban válik a világ egyik legfontosabb geopolitikai területévé − írta elemzésében a horvát Index.
Az amerikai elnök korábban közölte, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból van szüksége a szigetre. Közösségi oldalán kijelentette, hogy „a NATO-nak egyengetnie kell az utat ahhoz, hogy megszerezzük”, majd arra figyelmeztetett: „Ha mi nem tesszük meg, Oroszország vagy Kína meg fogja tenni, és ez nem fog megtörténni!”
Bár az Egyesült Államok már most is több mint száz katonát állomásoztat állandó jelleggel a Grönland északnyugati részén található Pituffik bázison, Donald Trump úgy véli, hogy a jelenlegi megállapodások nem elegendőek. Több lehetséges út is létezik, amelyen keresztül az amerikai elnök megpróbálhatná megszerezni a szigetet: ösztönözheti a függetlenedésről szóló népszavazást, de akár meg is támadhatja.
Az európai országok vezetői már nem csak retorikaként kezelik Donald Trump kijelentéseit, és négy válaszlehetőséget fontolgatnak, amely lehet kompromisszumos megoldás, a sziget megvásárlása, gazdasági intézkedések, vagy csapatok küldése Grönlandra.
Egyre fontosabb az Arktisz
A dán fennhatóság alá tartozó szigeten kívül a régióban más helyszínen is növekszik a feszültség. A Svalbard szigetcsoport ugyan Norvégia különleges nemzetközi státusszal rendelkező területe, de a skandináv ország igyekszik megerősíteni fennhatóságát: megszüntette a külföldiek szavazati jogát, korlátozta földterületek eladását, és szigorította a külföldi kutatók feletti ellenőrzést.
A szigetcsoport stratégiailag fontos a műholdas adatok fogadása, valamint a rakéták pályáinak nyomon követése szempontjából, illetve a tenger alatti ritkafém-lelőhelyek miatt. Vagyis a Svalbard feletti ellenőrzés domináns pozíciót biztosít az Arktiszon.
Grönland és Svalbard csupán két példa arra, hogy miért vált egyre fontosabbá stratégiai szempontból az Északi-sarkvidék. A klímaváltozás és a régió erőforrásai újabb versengést okoznak az Egyesült Államok, Oroszország és Kína között ezen a területen. A globális felmelegedés ugyanis új tengeri útvonalak megnyitását teszi lehetővé. A változás legszembetűnőbb jele a jég csökkenése, amely 1980 óta elvesztette térfogatának 75 százalékát. A szakértők szerint ebben az ütemben az Arktisz 2035-re teljesen hajózhatóvá válik.
Ezt pedig a jövő kulcsfontosságú tengeri útvonalának tekintik, amely nagyrészt az orosz partok mentén húzódik. A szakértők úgy vélik, hogy ezen a jégmentes területen történő hajózás negyven százalékkal lerövidíthetné a távolságot Rotterdam és Jokohama között a Szuezi-csatornán vezető úthoz képest.
Ráadásul ami a természeti erőforrásokat illeti, az Egyesült Államok Geológiai Intézetének tanulmánya kimutatta, hogy az Északi-sarkvidék a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!