Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Február 13-án, pénteken kezdődött a Müncheni Biztonsági Konferencia, amelynek nyitóelőadását Friedrich Merz német kancellár tartotta – mint arra Wolfgang Ischinger, a konferencia elnöke is felhívta a figyelmet Merz előadása előtt, rendhagyó, hogy ezt a német kancellár tartja, hiszen a német kormányfő általában a második napon szólal fel.
Merz is azzal kezdte az előadását, hogy megindokolta, miért döntött úgy, hogy kancellárként az első napon fog felszólalni az immáron 65. alkalommal megrendezett konferencián: szerinte szükség van az őszinte beszélgetésre, jóval sürgősebben, mint valaha.
A német kancellár szerint mára megváltozott a konferencia atmoszférája: sokáig az a transzatlanti kapcsolatokról szólt, ám ez az évek során végül kiszélesedett. Ráadásul a világon tapasztalt fokozódó feszültség miatt jóval fontosabbá is vált, hiszen
Merz szerint Oroszország Ukrajnával szembeni agressziójával a világtörténelem egy olyan új szakaszába léptünk, ahol nyílt konfliktusok és háborúk zajlanak,
és ezek jobban megváltoztatják a világot, mint ahogy gondoltuk.
Mint mondta, a jogokon és szabályokon alapuló világrendet épp megpróbálják elpusztítani – ami Merz szerint egyébként még a legjobb napjain is hagyott maga után kívánnivalót –, és Európát váratlanul érte, hogy ismét a nagyhatalmak politikája és az erőpolitika érájába léptünk.
Szerinte mindez „Oroszország erőszakos revizionizmusával” kezdődött, ami az Ukrajna elleni brutális háborúval indult, és a szabad politikai rend ellen is szól. Ugyanakkor a német kancellár szerint nemcsak Oroszország háborúja kérdőjelezi meg a korábbi világrendet, hiszen
Kína a világ vezetője akar lenni, és átalakítani a világot,
amihez stratégiai türelmével ki is kövezte az utat. A német kancellár úgy véli, a belátható jövőben Kína katonailag egyenlővé válik az Egyesült Államokkal, miközben Peking szisztematikusan kihasználja a tőle való függőséget, amivel saját maga javára újraértelmezi a világrendet.
Ha a berlini fal leomlása után volt is egy unipoláris pillanat, annak már rég vége
– fogalmazott Merz.
A német válasz a több Európa az új nagyhatalmi világrendben
Merz szerint az erőpolitika visszatérése nem kizárólag az egymással rivalizáló nagyhatalmak közötti versengésben gyökerezik, hanem a nyugtalan, felzavart társadalmak tükre is, amik erős vezetést szeretnének egy globális világban, ahol a demokratikus államok elérik cselekvési korlátaikat.
A nagyhatalmi politika erős és könnyű válaszokat ad, legalábbis a nagyhatalmak számára, és legalábbis első pillanatra
– véli Merz, aki szerint a nagyhatalmi politika elfordul a jogállamiságra és békére alapuló nemzetközi kapcsolatoktól. A nagyhatalmi politikának saját szabályai vannak: gyors, kegyetlen és gyakran kiszámíthatatlan, ami ugyan fél a másoktól való függőségektől, viszont kihasználja azokat. Mint mondta, így válnak az erőforrások, a technológia és az ellátási lánc kényszerítés vagy az alkuk eszközévé. Merz szerint ez nemcsak a kisebb országokra, hanem a nagyhatalmakra nézve is veszélyt jelent.
Merz szerint az Egyesült Államok – amelyre a német kancellár mindig „barátainkként” hivatkozott – a megváltozott világra gyors tempóban reagál, viszont Washingtonban nem vették észre, hogy ez radikális következményekkel jár a nemzeti politikában. Ráadásul mindezt úgy viszik véghez, hogy a megváltozó világ trendjét nem lassítják, hanem még fel is gyorsítják.
A német kancellár szerint Európának el kell fogadnia az új valóságot és világrendet, viszont ha az európai országok egységesek, akkor képesek lehetnek alakítani ezt a világot.
Mint mondta, ez merőben más válasz, mint amire a washingtoni adminisztráció jutott, és nem is jelent elkerülhetetlen sorsot, mivel az EU alakíthatja saját sorsát, hogy megvédje a szabadságát, értékeit és érdekeit.
Merz úgy látja, ehhez a célokra és a lehetőségekre kell fókuszálniuk. A német célok a jogon, a történelmen, a földrajzi elhelyezkedésen és a szabadságon alapulnak. Mint fogalmazott:
A biztonságunk teszi lehetővé ezt a szabadságunkat, a gazdasági erőnk pedig a szabadásunkat szolgálja.
A német kancellár szerint Németország fel van hatalmazva, hogy a saját céljait európai dimenzióban helyezze el, és a német külpolitika mindig is közös európai politikában gondolkodott – az európai politikáról azt mondta, hogy ez soha nem volt ennyire értékes.
Európára térve kitért rá, hogy az EU-nak saját erősségeit kell kihasználnia, ez pedig a gazdasági ereje: Az EU éves GDP-je tízszerese Oroszországénak, viszont ez nem jelenti, hogy katonailag vagy politikailag is tízszer erősebb lenne.
Merz úgy véli, hogy az EU-nak politikailag, gazdaságilag és technológiai szempontból is hatalmas potenciálja van, viszont ezt jó ideje nem használták ki, ezért fontos, hogy ezen változtassanak.
A nagyhatalmak korszakában a szabadság már többé nem adott, hanem veszélyben van. Ennek megtartásához új kezdetekre, változásra, és természetesen olykor áldozatokra van szükség
– fogalmazott Merz, aki Németország jövőjét összekötötte az EU jövőjével: hiszen Németország az EU nélkül nem képzelhető el, az EU-ban pedig vezető szerepet kell vállalnia.
Merz szerint nincs alternatívája a transzatlanti kapcsolatoknak, de azok javításáért az amerikaiaknak is tenniük kell
A német kancellár kritizálta azokat, akik szerint egyszerűen le kéne írni és hátra kéne hagyni a transzatlanti kapcsolatokat. Mint mondta, könnyű lenne így tenni, de aki így látja, az nem gondolta ezt át kellőképp, és kihagyja például a geopolitikát.
Merz elismerte, hogy az Egyesült Államok és Európa között vannak nézeteltérések, de szerinte ennek ellenére továbbra is partnerek,
és […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!