Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Egyesült Államoknak, Németországnak, Japánnak, Kínának, Oroszországnak és az Európai Uniónak is megvannak a saját maga C5+1 kezdeményezései, amelyekben a közös, hogy mindegyik fél blokként/tömbként azonosítja és értékeli az öt országot Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt, Türkmenisztánt és Üzbegisztánt. Emellett pedig a török külpolitikai célokat megtestesíteni szándékozó Türk Államok Szervezetének (Organization of Turkic States, OTS) a képében a közép-ázsiai országok (kivétel Tádzsikisztán) egy kulturálisan is szoros szövetségesre találtak.
Regionális egység, nem csak gazdasági?
Közép-Ázsia történelmileg gazdag volt és az ókori Selyemútnak köszönhetően az itteni gazdagság és az itt felhalmozódott tudás nagy figyelmet kapott. Ez a figyelem ma is megvan, bár ez sokkal inkább a régióban található erőforrások (kőolaj, földgáz, ritkaföldfémek, stb.) és geopolitikai helyzete felett folytatott befolyásszerzés, illetve ellenőrzés miatt irányul rá.
A Közép-Ázsiában stratégiai érdekeltséggel rendelkező államokon kívüli országok előre nem látható megosztottságot okozhatnak, amikor saját programjuk végrehajtására összpontosítanak. Történelmileg Oroszország megerősítette szövetségeit Közép-Ázsiával azáltal, hogy az orosz kultúra és nyelv révén kulturális aszimmetriákat érvényesített. 2023 szeptemberében Moszkva bejelentette, hogy 2029-ig kilenc orosz nyelvű iskolát épít Kirgizisztánban 5,5 millió dolláros költségvetéssel, valamint további tíz iskolát Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban. Az orosz puha hatalommal szemben azonban Oroszország ukrajnai konfliktusa és a közép-ázsiai fel-fel bukkanó etnikai alapú nacionalizmus újjáéledése nyomán kérdések merülnek fel.
Idén májusban Asztanában gyűltek össze a közép-ázsiai országok Biztonsági Tanácsainak vezetői, hogy a regionális biztonság kérdéseiről egyeztessenek. A találkozón a résztvevők konszenzusra jutottak abban a kérdésben, hogy a térség biztonságpolitikájának a közös figyelem középpontjába kell maradnia, mivel Közép-Ázsia biztonsági kihívásai nem csak gazdaságiak, hanem katonaiak is a külső hatalmakkal és belső erőkkel szemben.
Közép-Ázsiában a megnövekedett terrorveszély és az olyan csoportok jelenléte, mint az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom (IMU) és az Iszlám Állam Khoraszan ága jelentős biztonsági kockázatokat jelentenek.
Részben ezeknek is tudható be, hogy a térséggel kapcsolatban folyamatosan felvetődik egy közös hadsereg létrehozásának a kérdése, melyet Törökország vezethetne. A Szovjetunió felbomlása utáni évtizedekben Törökország külpolitikája új irányt vett. Ez az időszak egybeesett a Dél-Kaukázusban és Közép-Ázsiában (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) függetlenné váló államok megalakulásával. Később, a 2000-es évek elején a mindkét régióval kapcsolatban egy aktívabb, többdimenziós török külpolitika volt megfigyelhető.
Mit bír el a Turáni Hadsereg?
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/09/19/kozep-azsia-egyuttmuikodes-gazdasag-katonai/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!