Ez az Index Világjátszma című geopolitikai rovata, amelyben hétről hétre elemzésekkel jelentkezünk a nemzetközi politika és a konfliktusok legfontosabb fejleményeiről. Elemzők segítenek értelmezni a globális folyamatokat, a nagyhatalmi érdekeket és azok világpolitikára gyakorolt hatásait.
A hétfői isztambuli találkozó sem hozta közelebb a békét Oroszország és Ukrajna között: a tárgyalások alig egy órával a kezdés után véget értek – egy nappal azután, hogy Ukrajna nagyszabású dróntámadást hajtott végre Oroszország nukleáris csapásmérésre képes stratégiai bombázói ellen.
A mostani egyeztetés – a felek közötti második közvetlen találkozó 2022 óta – eleve közel kétórás késéssel kezdődött, mindenféle magyarázat nélkül.
Oroszországban – még a tárgyalások megkezdése előtt – dühös háborús bloggerek követelték Moszkvától, hogy mérjen súlyos megtorló csapást Kijevre, miután Ukrajna vasárnap a háború egyik legmerészebb akcióját hajtotta végre: stratégiai bombázókat támadott Szibériában és más térségekben.
Ukrajna és Oroszország eltérően ítéli meg a támadás okozta károkat az orosz nukleáris fegyverhordozó flotta esetében – amely Moszkva nukleáris arzenáljának kulcseleme –, de a nyilvánosan elérhető műholdfelvételek alapján egyértelmű, hogy Oroszország komoly eszközveszteségeket szenvedett el.
Az isztambuli találkozónak azért voltak eredményei is: Oroszország és Ukrajna megállapodott abban, hogy minden súlyosan beteg, 25 év alatti hadifoglyot kicserélnek, továbbá arról is megegyeztek, hogy 6-6 ezer elesett katona holttestét adják vissza egymásnak.
Ukrajna álláspontja szerint a tárgyalásokon felmerülő valamennyi kulcskérdés kizárólag államfői szinten rendezhető.
Csak Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozója oldhatja meg a számos vitás kérdést
– fogalmazott a találkozó után Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter.

Szerhij Kiszlicja külügyminiszter-helyettes, az ukrán delegáció vezető tárgyalója közölte: Moszkva továbbra is elutasítja a feltétel nélküli tűzszünet lehetőségét, arra hivatkozva, hogy az időt biztosítana Ukrajna számára a fegyverkezésre és az erők átcsoportosítására – éppen akkor, amikor az orosz hadsereg fokozott intenzitással nyomul előre a frontvonalon. Kiszlicja egyúttal bejelentette, hogy Ukrajna újabb egyeztetést javasol június végére a tárgyalási folyamat előmozdítása érdekében.
Vlagyimir Medinszkij, az orosz elnöki hivatal tanácsadója és Moszkva tárgyalódelegációjának vezetője a megbeszéléseket követően közölte, hogy Oroszország és Ukrajna békemegállapodásról szóló memorandumot cserélt. Elmondása szerint Moszkva dokumentuma konkrét lépéseket tartalmaz a teljes tűzszünet elérésére, amelyet Kijev tanulmányozni fog. Medinszkij hozzátette: Oroszország 2-3 napos tűzszünetet javasolt bizonyos térségekben, hogy előmozdítsa a helyzet stabilizálását.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök az isztambuli tárgyalásokat „nagyszerűnek” értékelte, és egy ankarai sajtótájékoztatón jelezte: szeretné, ha Isztambulban vagy Ankarában vendégül láthatná Vlagyimir Putyint, Volodimir Zelenszkijt – és akár Donald Trumpot is. „A legnagyobb vágyam, hogy összehozzam Putyint és Zelenszkijt Isztambulban vagy Ankarában – és akár Trumpot is melléjük” – fogalmazott Erdoğan, majd hozzátette: amennyiben elfogadják a meghívást, ő maga is szívesen részt venne a találkozón. Mint mondta, a szükséges lépéseket mielőbb megteszi ennek érdekében.
Az orosz és ukrán felek között Isztambulban lezajlott találkozót Seremet Sándor, az Eurázsia Központ kutatója és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója értékelte lapunknak. A beszélgetés során az alábbi kérdéseket tettük fel:
- Milyen tényezők magyarázhatják, hogy a tárgyalások ilyen gyorsan véget értek? Van-e esély arra, hogy a közeljövőben valódi kompromisszum szülessen a felek között?
- Mennyire tekinthető jelentős lépésnek a humanitárius eredmény – különösen a fogoly- és holttestcsere – a háborús diplomácia szempontjából? Lehet-e ezt a bizalomépítés kezdetének értelmezni?
- Milyen hatással lehetnek az Ukrajna által végrehajtott dróntámadások – különösen a stratégiai bombázók elleni csapások – a béketárgyalások menetére és Moszkva tárgyalási hajlandóságára?
- Mennyire reális Ukrajna azon álláspontja, hogy csak egy közvetlen Zelenszkij–Putyin-találkozó vezethet érdemi előrelépéshez? Mi akadályozza ennek létrejöttét?
- Hogyan értelmezhető Törökország – és személy szerint Erdoğan elnök – közvetítői szerepe, különös tekintettel arra, hogy Trump esetleges részvételét is felvetette? Ez a kezdeményezés növeli vagy éppen csökkenti a tárgyalások hitelességét?
Diplomáciai póker Isztambulban
Az Indexnek nyilatkozó Seremet Sándor rámutatott: ahogyan az várható volt, áttörés nem született az isztambuli tárgyalásokon. Oroszország átadta saját memorandumát az ukrán félnek, ami nemcsak a háború lezárásának, hanem a harcok felfüggesztésének feltételeit is tartalmazza.
A dokumentum nem tér el érdemben a korábbi orosz állásponttól, és továbbra is szerepelnek benne olyan követelések, amelyeket Ukrajna nem tud elfogadni – ilyen például az orosz megszállás alatt álló területek elismerése, a hadsereg létszámának csökkentése, valamint az ország semleges státuszának deklarálása. Ugyanakkor a memorandum konkrét javaslatokat is tartalmaz a tűzszünetre vonatkozóan – hívta fel a figyelmet a kutató –, ezek azonban nem illeszkednek az ukrán fél elképzeléseihez. Míg Kijev egy harmincnapos, feltétel nélküli tűzszünetet javasol, Moszkva mindössze néhány napos fegyvernyugvásokat indítványoz bizonyos térségekben, amelyek ideje alatt a hadviselő felek a szürke zónákban összegyűjthetik elesett és sebesült katonáikat.
Az eredmény annyi, hogy a tárgyalásokat megtartották, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy a felek ne kívánnák folytatni azokat – annak ellenére sem, hogy álláspontjaik továbbra is teljesen szembemennek egymással
– fogalmazott Seremet Sándor. Hozzátette: Oroszország kategorikusan elutasította Ukrajna hatpontos javaslatát.
Miután […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!