Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Április 23-án és 24-én tartottak kétnapos informális csúcsot a tagállamok állam- és kormányfői, amit szokásosan a soros elnökséget betöltő tagállam, ezúttal Ciprus rendezte.
Ugyan az előzetes tervek szerint a legfőbb témát a következő, 2028-tól kezdődő uniós költségvetés, az ún. többéves pénzügyi keret (MFF) adta volna, de a geopolitikai események miatt sok szó esett a közel-keleti háborúról és annak Európára gyakorolt hatásáról, annak lehetséges megoldásáról, a kölcsönös védelmi záradékról is.
Most már nem lehet Orbán Viktor háta mögé bújni Ukrajna kapcsán
A kétnapos csúcs csütörtök este kezdődött egy munkavacsorával, amin személyesen vett részt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, hogy a megjelent tagállamok vezetői megtárgyalják vele az ukrajnai háború jelenlegi állását, valamint a magyar vétó feladása után a nemrég technikailag is elfogadott Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelről. Orbán Viktor leköszönő magyar miniszterelnök mellett Robert Golob szlovén miniszterelnök és Christian Stocker osztrák kancellár is kihagyta a találkozót, előbbi amiatt, mert a héten nem sikerült kormányt alakítania, utóbbi pedig édesapja halála miatt.
A hitel ügyében várható előrelépés miatt érthetően vidám hangulatban érkezett a munkavacsorára az ukrán elnök, aki még a csúcs előtt közös nyilatkozatot adott ki az Európai Tanács, valamint az Európai Bizottság elnökeivel, António Costával és Ursula von der Leyennel.
Mindhárman egyetértettek abban, hogy a hitel, valamint az Oroszországgal szembeni 20. szankciós csomag megszavazása után a következő lépés a csatlakozási tárgyalások valódi megkezdése lenne, és meg kell nyitni az első tárgyalási klasztert Kijevvel – jelenleg a leköszönő magyar kormány blokkolja azt Ukrajnával és az országgal „egy csomagban” lévő Moldovával együtt.
A Zelenszkijvel folytatott tárgyalások viszonylag hamar, egy kicsivel több mint egy óra után véget értek, és a hitelen, valamint a szankciókon kívül túl sok új eredménnyel nem szolgáltak.
Friedrich Merz felvetette, hogy Ukrajna szavazati jog nélkül részt vehetne az uniós intézmények munkájában, valamint részlegesen hozzáférhetne a közös piachoz, ezt ugyanakkor Zelenszkij elutasította.
Az ukrán elnök a csúcs után kifejtette, országának nem szimbolikus, hanem teljeskörű tagságra van szüksége, mivel a háborúban eleső ukránok vére sem szimbolikus, és azt szeretné, ha már most kitűznének egy pontos dátumot, mikorra válik Ukrajna az EU tagjává.
Merz a csúcsot lezáró sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy több tagállam vezetője is támogatta az ötletében, és szerinte ez az „előfelvételi javaslat” felgyorsíthatná a csatlakozását, később pedig a nyugat-balkáni országok kapcsán is így járhatna el az EU – korábban az Európai Bizottság már felvetett egy ehhez hasonló csatlakozási folyamatot, azt ugyanakkor többek között Németország mellett több tagállami is ellenezte.
Azzal, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdését ellenző Orbán-kormányt leváltották Magyarországon, azzal a Politiconak nyilatkozó uniós tisztségviselő szerint új helyzet állt elő Európában:
immáron az ukrán csatlakozást ellenző vezetők nem bújhatnak a leköszönő magyar miniszterelnök háta mögé.
Korábban hasonló történt egyébként Törökország, valamint Észak-Macedónia kapcsán is: miután az addig leginkább ellenző tagállam feladta vétóját, más ország állt elő új feltétellel, amiatt ellenzi a csatlakozásokat.
A csúcsot lezáró sajtótájékoztatón Merz terve, és Zelenszkij kapcsán Costa egyébként arról beszélt, hogy annak ellenére, hogy minden tagállam szerint Ukrajna jövője az EU-ban van, a tagállamok vezetői tudják, mennyire bonyolult a csatlakozási folyamat, emiatt nem tudnak konkrét időpontot kitűzni, az érdemalapú csatlakozást pedig nem adhatják fel. Von der Leyen ezt azzal egészítette ki, hogy erről a tagállamok dönthetnek egyhangúan, de továbbra is dolgoznak a csatlakozási folyamat reformján.
Az EU nem vesz részt az iráni háborúban, de része lesz a megoldásnak
A csütörtök este legfőbb témáját ugyanakkor nem Ukrajna adta, hanem a közel-keleti helyzet, azon belül is a Donald Trump és Benjamin Netanjahu Irán elleni háborújának EU-t érintő gazdasági hatásai.
A közel-keleti helyzetről és az energiaválságról közel három órán keresztül tárgyaltak, majd pedig péntek délután arab és öböl-menti országok vezetői is csatlakoztak a tagállamok vezetőihez egy munkavacsorára.
Nicusor Dan román elnök már a csúcs előtt elmondta, hogy ugyan jó volt a véleménycsere a témáról, de nagy megállapodásra még nem lehet számítani a témában. Ennek részint oka, hogy egy informális csúcs keretén tárgyaltak a témáról, így minden vezető sokkal szabadabban fogalmazhatta meg saját véleményét, aggályait, valamint a felvetéseit.
A csúcsot lezáró sajtótájékoztatón ugyanakkor valamennyit elárultak az elnökök, miről sikerült megállapodniuk:
az EU az öböl-menti országokkal együttműködve diverzifikálná az energiahordozók szállítását, hogy az ne kizárólag a jelenleg lezárt Hormuzi-szoroson történjen, ezenkívül elmondták követeléseiket Irán, az Egyesült Államok és Izrael felé.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!