Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Amióta Oroszország 2022 februárjában inváziót indított Ukrajna ellen, a teljes Nyugat elítélte Vlagyimir Putyin rezsimjét. Oroszország azonban még mindig számíthat egy-egy baráti hangra Európában: tavaly novemberben például Stefano Valdegamberi szélsőjobboldali olasz helyi törvényhozó írt egy véleménycikket, amelyben az Európai Unió azon döntését, hogy Oroszországot terrorista államnak nyilvánította, olyan „súlyos hibának” minősítette, amely „konfliktust szít a történelmi igazság tagadásával” − írja cikkében az Organized Crime and Corruption Reporting Project nevű, oknyomozó újságírókból álló nemzetközi hálózat.
Valdegamberi azt azonban nem említette cikkében, hogy ő maga régóta együttműködik egy titkos orosz lobbicsoporttal, amely közvetlen kapcsolatban áll a Kremllel. Ez a csoport legalább 2014 óta készített terveket arra vonatkozóan, hogy készpénzt juttasson európai politikusokhoz, így elősegítve a Krím orosz megszállásának legitimációját és a Moszkva-barát politika támogatását az uniós országokban.
A csoport tevékenységének részletei azután kerültek napvilágra, hogy koordinátorának, az orosz parlament munkatársának, Szargisz Mirzakanijannak – aki a Politikai Témák Nemzetközi Ügynökségét (International Agency for Current Policy) vezette a Krím annektálását követő években – feltörték az e-mail-fiókját, és nyilvánosságra hozták az abban lévő leveleket.
Bár a kiszivárgott e-mailek számos bizonyítékot tartalmaznak arról, hogy az orosz lobbisták pénzt terveztek fizetni a politikusoknak, beleértve a kulcsfigurák tiszteletdíjának listját és az utazási tervek költségvetését, pénzügyi dokumentumok vagy bankszámlakivonatok, amelyek bizonyíthatnák, hogy a kifizetések valóban megtörténtek, nincsenek köztük.
Különösen szoros kapcsolatot tárnak fel az e-mailek
Az e-mailek arra utalnak, hogy csoportja több ezer eurót fizetett politikusoknak azért, hogy oroszbarát határozatokat terjesszenek elő az európai törvényhozásban
− derült ki az Eesti Ekspress új vizsgálatából, amelyet az OCCRP, az IrpiMedia, az iStories és a Profil együttműködésével végzett.
Emellett segítettek megszervezni, hogy olyan országok, mint Németország, Ausztria, Olaszország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország politikai szereplőit drága repülőutakon elvigyék a megszállt Krímben tartott oroszbarát rendezvényekre, és tiszteletdíjat fizettek jelenlétükért.
A lobbicsoport több európai politikai személyiséget is elvitt Oroszországba, hogy hivatalos választási megfigyelőként tevékenykedjen.
Az e-mailek, amelyeket ukrán hacktivisták egy csoportja szivárogtatott ki, különösen szoros kapcsolatokat tárnak fel Mirzakanijan művelete és az olaszországi és ciprusi tisztviselők között. Ezek a kapcsolatok előkészítették az utat ahhoz, hogy mindkét országban oroszbarát indítványokat fogadjanak el: a ciprusi parlament és több olasz regionális tanács is az Oroszország elleni szankciók megszüntetését követelte a Krím inváziója miatt.
Korábbi médiajelentések már mutattak kapcsolatokat az uniós politikusok és a Kreml propagandistái között, de ez az első átfogó bizonyíték arra, hogy a kampányt Oroszországból irányították. Az e-mailekből kiderül, hogy Mirzakanijan, aki az orosz parlament, a Duma jó kapcsolatokkal rendelkező munkatársa és tanácsadója volt, politikai elemzők, újságírók, aktivisták és akadémikusok hálózatát építette ki, akik segítettek neki a Kreml érdekeit külföldön érvényesíteni.
Anton Sekovtszov, a demokráciapárti nonprofit Demokratikus Integritásközpont elnöke szerint a kiszivárgott e-mailek „az egyik legfontosabb forrásaink arról, hogyan működnek az orosz politikai hadigépezet egyes motorjai”.
Sekovtszov szerint a legjelentősebb szerepük, hogy megmutatják Mirzakanijan szerepét a tüntetések koordinálásában, az újságcikkek elhelyezésében és a parlamenti állásfoglalások előkészítésében Európa-szerte, miközben hamis választási megfigyelőmissziókat szervezett, amikor ő és társai a Krím annexiójának legitimálására és „az orosz bel- és külpolitikai érdekek előmozdítására” törekedtek.
Az e-mailek datálása 2007 márciusától 2017 szeptemberéig tart, és nem világos, hogy az International Agency for Current Policy ma is működik-e, bár a hálózathoz kapcsolódó személyek, köztük Valdegamberi továbbra is oroszbarát nyilatkozatokat tesznek.
Olga Lautman, aki a Kreml által használt dezinformációkat és hibrid fenyegetéseket kutatja a Center for European Policy Analysisnél, azt mondta, hogy a Mirzakanijanéhoz hasonló csoportok segítettek megnyitni az ajtót Oroszország agressziója előtt Ukrajnában.
Oroszország rendkívül sikeresen igyekezett tompítani a különböző cselekményeire adott reakciókat azzal, hogy korábbi és jelenlegi politikusokat vett fel fizetési listájára.
Oroszország mostani háborúja annak a közvetlen következménye, hogy a nemzetközi közösség nem vonta felelősségre Oroszországot a 2008-as grúziai invázió, a 2014-es ukrajnai invázió, a Szíriában [Bassár al-]Aszadnak nyújtott segítség, valamint a különböző merényletek vagy merényletkísérletek után, amelyekben idegen földön vetettek be vegyi fegyvereket
− mondta el Lautman.
Mirzakanijan és a csoportjához kapcsolódó más kulcsfigurák nem válaszoltak az újságírók megkereséseire.
A szavazatok ára
Az International Agency for Current Policy a kiszivárgott e-mailekben található egyik PowerPoint-prezentációban „zárt szakmai szövetségként” szerepel, amelynek célja „az Európai Unió vezető parlamenti pártjaival és egyes politikusokkal való együttműködés”. Más prezentációk és prezentációtervezetek Ausztriát, Németországot, Olaszországot, Bulgáriát, Görögországot, Ciprust, Lettországot, Romániát és Törökországot nevezték meg célországként.
Úgy tűnik, hogy a szervezet közvetlen kapcsolatban áll a Kremllel: Mirzakanijan 2014 és 2017 között több mint ezer e-mailt váltott Inal Ardzinbával, az orosz elnöki adminisztráció egyik osztályvezetőjével, aki Vlagyiszlav Szurkovnak, Vlagyimir Putyin elnök akkori főtanácsadójának dolgozott.
A Politikai Témák Nemzetközi Ügynökségének tevékenységét a kiszivárgott e-mailekhez csatolt prezentációk sora, valamint magukban az e-mailekben szereplő részletek teszik egyértelművé. Ezek a NATO-ellenes utcai tüntetések szervezésétől az európai törvényhozóknál való befolyásszerzésig terjedtek.
A dokumentumokban szó esik arról is, hogy európai delegációkat vittek Moszkvába és a Krímre, és „az Európai Unió nemzeti parlamentjeit” célozták meg, hogy hozzanak oroszbarát állásfoglalásokat. Ez utóbbiak között szerepeltek az oroszellenes szankciók megszüntetéséről és Oroszország Krímre vonatkozó igényének elismeréséről szóló határozatok.
Az e-mailekből kiderül, hogy Mirzakanijan csoportja jelentős kifizetéseket szervezett annak érdekében, hogy az uniós politikusok kedvező indítványokat támogassanak hazájukban. Mirzakanijan ezeket a kifizetéseket egyenesen a „szavazatok árcédulájának” nevezte egy olyan e-mailben, amely Olaszországra és Ausztriára vonatkozó projektvázlatokat tartalmazott.
A csoport azt tervezte, hogy Paolo Tosato olasz szenátor és Johannes Hübner osztrák parlamenti képviselő − mindketten szélsőjobboldali pártok politikusai − saját törvényhozásukban határozatokat nyújtanak be az Oroszország elleni szankciók feloldásáról.
A projekt vázlatai nem részletezik, hogyan történne ez, de mind az olasz, mind az osztrák állásfoglalásra 20 ezer eurós költségvetést tüntettek fel, és további 15 ezer eurót sikeres szavazás esetén. Nem világos, hogy ezeket az összegeket közvetlenül a két politikusnak akarták-e kifizetni, vagy a teljes projektek költségvetését jelentették.
Végül Hübner és Tosato is benyújtotta az orosz szankciók elleni állásfoglalást a saját parlamentjében, de a törvényhozók nem fogadták el. (Ezekről a projekttervekről már tavaly beszámolt a média, de anélkül hogy azonosították volna Mirzakanijan szervezetének szerepét. Tosato tagadta, hogy az állásfoglalásért pénzt kapott volna Oroszországtól, akárcsak Hübner pártja, az FPÖ.)
A dokumentumok külön projekteket tartalmaznak Lettország, Görögország, sőt még az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) számára is. Nincs azonban arra utaló jel, hogy ezeket az indítványokat valaha is beterjesztették volna.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Nemzetközi Aktuális Politikai Ügynökség nem járt sikerrel. Mind az olaszországi regionális tanácsokban, mind a ciprusi nemzeti parlamentben valóban elfogadtak olyan indítványokat, amelyeket Mirzakanijan Kremlhez kötődő apparátusának segítségével fogalmaztak meg.
Sikertörténetek
„Ez egy bomba! A média szempontjából valószínűleg ez lesz a leghangosabb információs akciónk” − írta Mirzakanijan 2016 áprilisában egy kollégájának.
A Politikai Témák Nemzetközi Ügynöksége az első jelentős európai siker küszöbén állt: az olaszországi Veneto tartomány egyik helyi tanácsa indítványt készített elő, amelyben elismerte a Krímben tartott manipulált orosz népszavazások eredményét, és az Oroszország elleni uniós szankciók megszüntetését követelte.
Az indítványt Mirzakanijan csoportjának segítségével dolgozták ki, belső emberük Valdegamberi helyi tanácsos volt, aki akkoriban a szélsőjobboldali Északi Ligához tartozott.
A határozatot 2016. május 18-án többségi szavazással fogadták el a tanácsban. Bár egy regionális törvényhozásnak nincs érdemi hatalma az állami politika felett, számos orosz propagandamédium örömmel számolt be arról, hogy elsőként legitimálta az Európai Unió egyik régiója. A következő hónapokban az Északi Liga vezetésével Liguria és Lombardia olasz helyi tanácsai követték Veneto példáját, és elfogadták saját határozatukat, amelyekben elismerték a Krímet Oroszország részeként.
Oroszország számára rendkívül fontos, hogy minden szinten beszivárogjon az országokba, beleértve a helyi önkormányzatokat is. Oroszország ezeket a határozatokat belföldi propagandacélokra használja, valamint arra, hogy beszivárogjon külföldön a helyi önkormányzatokba, befolyásolja a helyi közvéleményt és a kezében tartsa a helyi politikusokat
− mondta Lautman.
Néhány hónappal a velencei indítvány után a csoport még jelentősebb győzelmet aratott, ezúttal Cipruson. Mirzakanijan segítője, Areg Agaszarjan 2016 áprilisának végén újabb projektötletet küldött, amelyben egy indítványt javasolt, amelyet Androsz Kiprianu, a ciprusi Dolgozó Emberek Haladó Pártjának régi főtitkára terjesztett a ciprusi parlament elé.
Agasarjan, aki Mirzakanijanhoz hasonlóan az orosz diplomáciai akadémián végzett, Dimitrij Kozlov ciprusi orosz üzletemberen keresztül teremtett kapcsolatokat Cipruson, aki a csoportot oroszbarát politikusokkal hozta […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
