Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Egyesült Királyság és Franciaország kormánya szándéknyilatkozatot írt alá kedden Párizsban, hogy egy lehetséges ukrajnai békemegállapodás elérése esetén közösen katonai alakulatokat telepítenek Ukrajna területén. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök társaságában Keir Starmer brit miniszterelnök, valamint Emmanuel Macron francia elnök az „Elkötelezettek koalíciójának” találkozóján látta el a kézjegyével a dokumentumot, amely – a brit kormányfő szerint – megnyithatja az utat azon jogi keretrendszer kidolgozása felé, amely alapján Nagy-Britannia, valamint Franciaország és más partnerek fegyveres erői ukrajnai területen tevékenykedhetnek.
A Párizsi Nyilatkozat értelmében egy esetleges tűzszünet életbe lépését követően Nagy-Britannia és Franciaország „katonai csomópontokat” alakít ki Ukrajnában, emellett „védett létesítményeket” hoz létre fegyverek és hadi felszerelések számára, Ukrajna védelmi igényeinek támogatására. Az „Elkötelezettek koalíciója” tagjaival kötött megállapodás alapján a koalíciós országok részt vesznek a tűzszünet amerikai vezetéssel tervezett megfigyelési- és ellenőrzési tevékenységében, és hosszú távon is fegyverszállításokkal tervezik támogatni Ukrajna védelmét. A koalíció résztvevői „kötelező erejű vállalásokat dolgoznak ki” Ukrajna támogatására egy újabb orosz támadás esetére. A biztonsági garanciák kulcseleme, hogy létrejön a „Többnemzetiségű Erő Ukrajnáért”, amely
a Koalíció keretén belül, a részvételre hajlandó nemzetek hozzájárulásaiból állna, azzal a céllal, hogy támogassa Ukrajna fegyveres erőinek újjáépítését, valamint az elrettentést. Összehangolt katonai tervezés indult annak érdekében, hogy felkészüljenek a légi, tengeri és szárazföldi megnyugtató intézkedésekre, Ukrajna fegyveres erejének újjászervezésére. Megerősítettük, hogy ezeket a megnyugtató intézkedéseket Ukrajna kérésére, egy hiteles ellenségeskedés-beszüntetés bekövetkeztét követően kell szigorúan végrehajtani. Ezen elemek európai vezetés alatt lennének, a Koalíció nem európai tagjainak bevonásával, az Egyesült Államok javasolt támogatásával.
A párizsi tanácskozáson 35 ország képviselői, köztük 27 állam-, illetve kormányfő vett részt. Jelen volt Mark Rutte NATO-főtitkár, az Egyesült Államokat Steve Witkoff különleges megbízott és Donald Trump amerikai elnök veje, Jared Kushner képviselte. A Párizsi Nyilatkozatban foglaltak, valamint a többnemzetiségű haderő ötlete heves reakciókat váltott ki orosz részről: Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a nyugati katonai egységek, létesítmények és egyéb infrastruktúra ukrajnai megjelenését közvetlen biztonsági fenyegetésként fogja értelmezni és katonai célpontnak fogja tekinteni azokat.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke leszögezte, hogy Oroszország nem fogad el semmilyen nyugati katonai kontingenst Ukrajnában, Oresnyik-rakéták ukrán létesítmények elleni csapásáról készült videóval illusztrálva szavait.
Az uralkodó európai ostobák végül háborút akarnak Európában. Ezt ezer alkalommal elmondták már: Oroszország nem fogad el semmilyen európai vagy NATO-csapatot Ukrajnában, de nem, Micron [Emmanuel Macron francia elnök gúnyneve – A szerk.] továbbra is tolja ezt a szánalmas baromságot. Nos, akkor tessék. Ez vár rátok
– írta az orosz tisztviselő, mellékelve a videót.
The ruling European dimwits want a war in Europe after all. It’s been said a thousand times: Russia won’t accept any European or NATO troops in Ukraine, but no, Micron keeps peddling this pathetic bullshit. Well, come on then. This is what you’ll get: pic.twitter.com/6XqMMn2ILP
— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) January 10, 2026
Romba dönthetik a terveket a lehetőségek
A The Times információi szerint a brit–francia egyesített békefenntartó erő létszáma 15 ezer főre lenne korlátozva, miután a vezérkari vezetők arra figyelmeztettek, hogy az állománylétszám túl alacsony ahhoz, hogy ennél több katonát küldjenek. A brit katonai vezetés eredetileg tízezer katona kiküldését javasolta egy szélesebb, 64 ezer fős „Elkötelezettek koalíciója” alakulat keretében, azonban Európa-szerte a védelmi miniszterek jelezték: „semmilyen esély” nincs ezen számok elérésére, és még az együttesen 25 ezer fő is „komoly erőfeszítést” jelentene.
A tízezres számot a brit védelmi tárcán belül is fenntarthatatlannak minősítették az Egyesült Királyság hadseregének létszáma miatt.
A feltételezés az, hogy kevesebb mint 7500 brit katonát telepítenének, de egyes források szerint ez a szám is komoly kihívást jelenthet az Egyesült Királyságnak, amely reguláris hadseregében mindössze körülbelül 71 ezer kiképzett katona szolgál. Sajtóinformációk szerint a franciák adnák a csapattelepítésben részt vevő egységek döntő részét, a bevetés Ukrajna viszonylag biztonságos nyugati részére irányulna, messze a frontvonaltól.
Több forrás szerint még a brit–francia közös erő összesen 15 ezer fős létszáma is optimista feltételezés.
Keir Starmer brit miniszterelnök azt mondta, hogy a brit parlamenti képviselőknek lehetőségük lesz szavazni az Ukrajnába telepítendő csapatok végleges létszámáról, a Downing Street azonban nem tudta megmondani, hogy az alsóházi szavazás, amely még a telepítés előtt lesz, kötné-e a kormányt akkor, ha a képviselők elutasítanák brit szárazföldi csapatok Ukrajnába küldését. „A létszámot katonai terveinkkel összhangban határozzuk meg, amelyeket jelenleg kidolgozunk, és amelyekhez más tagoktól is támogatást várunk. Tehát azt a számot fogom a Ház elé terjeszteni, mielőtt bármiféle telepítésre sor kerülne” – mondta a brit kormányfő.
Értesülések szerint Németország is kész lenne katonákat biztosítani, de azokat csak Ukrajna közelébe, Lengyelországba vagy Romániába telepítené. A tervek szerint a brit és francia erők segítenék az ukrán hadsereg kiképzését és felügyelnék „védett létesítmények” építését, amelyek fegyverek és katonai eszközök tárolására szolgálnának Ukrajna védelmében. Egy katonai forrás szerint a NATO keleti szárnyának országai „vonakodnak” csapatokat felajánlani, mivel ez „felhígítaná a határvédelmüket”. Egyes országok attól tartanak, hogy Oroszország támadásokat hajthat végre olyan államok ellen, mint Lettország, ha az erőket Ukrajnában összpontosítják.
Ukrajna elnöke világos választ vár
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Guardian beszámolója szerint kijelentette, hogy nem kapott „egyértelmű választ” európai szövetségeseitől arra vonatkozóan, miként védenék meg Ukrajnát, ha Oroszország egy békemegállapodás megkötését követően ismét támadást indítana. Amikor Ukrajna elnökét arról kérdezték, biztos-e abban, hogy európai szövetségesei egy újabb orosz invázió esetén közbelépnének és megvédenék országát, szerdán azt mondta, hogy erre továbbra sincs „világos” válasza.
Én személy szerint nagyon szeretnék egy nagyon egyszerű választ kapni: igen, ha ismét agresszió történik, minden […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!