Ötvennégy évvel ezelőtt, 1972. május 21-én egy Tóth László nevű, 33 éves magyar férfi belépett a Vatikánba, és a lehető legrosszabb módon írta be magát a művészettörténelembe.
A látogatás a látszat szerint teljesen hétköznapi volt. A férfi azonban nem zarándokként érkezett: egy geológuskalapácsot rejtett magánál, és határozott célja volt. A Szent Péter-bazilika Pietá-kápolnájában átmászott az oltár korlátján, majd mintegy tizenöt kalapácsütéssel megtámadta Michelangelo egyik leghíresebb alkotását, mindeközben azt kiabálta, hogy
„Én vagyok Jézus Krisztus, feltámadtam a halálból!”.
Az Örök város-Róma Facebook-oldal szerint a támadás valódi pusztítást végzett a reneszánsz remekművön, amely a keresztről levett Krisztust a Szűzanya ölében ábrázolja. Tóth László letörte a Madonna bal karját a könyökénél, megrongálta szemhéját, és az orr jelentős részét is leszakította. A kápolna márványpadlóját csaknem száz töredék borította: darabok abból az egyetlen carrarai márványtömbből, amelyből Michelangelo 1499-ben fejezte be a szobrot.

Zsebre tettek ezt-azt
A rémült turisták szemtanúi voltak a vandalizmusnak, és néhányan azonnal cselekedtek: az egyik jelenlévő, Bob Cassily amerikai szobrász volt azok között, akik lefogták Tóthot. Mások azonban a zűrzavart más célra használták, „szuvenírként” több darabot is zsebre vágtak. Egy személy később megbánta tettét, és névtelenül visszaküldte az illegálisan szerzett darabot Rómába.
A Vatikán ezt követően nehéz döntés előtt állt. A művészettörténészek két táborra oszlottak: volt, aki szerint a szobrot sérült állapotában kell meghagyni, mint a vandalizmus élő tanúját. Mások amellett érveltek, hogy helyre kell állítani, de a restaurált részeket egyértelműen meg kell különböztetni az eredetitől.
Végül a Vatikán egy harmadik utat választott: egy „integrális” megközelítést, amelynek lényege, hogy szabad szemmel a beavatkozás ne legyen látható. Ami ezután következett, a műkincs-restaurálás történetének egyik legkényesebb és legösszetettebb vállalkozása lett.
A szakemberek több mint öt hónapot töltöttek pusztán azzal, hogy azonosítsák és katalogizálják a töredékeket – köztük egészen aprókat is –, mielőtt hozzáláttak az összeillesztéshez.
A ragasztóanyag carrarai márványból őrölt por és speciális kötőanyag keveréke volt, hogy az anyag minél közelebb álljon az eredetihez. Végül tíz hónappal a támadás után Pieta ismét a közönség elé kerülhetett, ezúttal azonban golyóálló üveg mögé zárva, örökre elválasztva a látogatóktól.
Soha nem került börtönbe
A bejegyzés szerint Tóth Lászlót látszólagos elmebaja miatt soha nem vádolták meg bűncselekménnyel. 1973 januárjában egy olaszországi pszichiátriai intézetbe szállították, ahol két évet töltött. 1975 februárjában […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!