Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Február 13-án, pénteken vett részt Emmanuel Macron francia elnök a Müncheni Biztonsági Konferencián, ahol Franciaország Európában és a világon címmel tartott egy közel félórás beszédet, ami leginkább Európáról, Ukrajnáról, valamint az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokról szólt.
A francia elnök beszédét azzal kezdte, hogy ő a remény és a határozottság üzenetét szeretné ma közvetíteni, és beszédében végig hangsúlyozta,
Macron szerint Európa sokkal erősebb, mint annak gondolják, de ennél még lehet erősebb is.
Szerinte Európát sokan egy „öregedő, lassú, fragmentált konstrukciónak látják, amit a történelem az oldalvonalra dobott” az innovációt akadályozó túlszabályozás, a hagyományokat tönkretevő migráció miatt, valamint a legutóbbi amerikai kritikákra reagálva azt mondta, meglepetésére „egyes körökben elnyomó kontinesnek”, ahol nincs szólásszabadság, mivel az „alternatív tényeket” nem fogadják el igazságnak.
Macron ezzel szemben egy teljesen másképp látja Európát.
Európa egy radikálisan eredeti politikai konstrukció, szabad és szuverén államokból, amelyet évtizedekig tartó háború után hoztak létre, hogy intézményesítsék a békét és a gazdasági egymásrautaltságot
– fogalmazott Macron, majd felszólított mindenkit, ne higgyenek annak, hogy ez egy régi konstrukció, és szerinte mindenkinek Európától kellene tanulni ahelyett, hogy kritizálnák és megpróbálnák megosztani.
Szerinte Európa erős, hiszen amikor húsz évvel ezelőtt Vlagyimir Putyin szintén a Müncheni Biztonsági Konferencián próbálta Európa ellenében növelni érdekszféráját, és visszaállítani a Szovjetunió bukása előtti időt, mindannyian határozottan mondtak nemet.
Ezután felsorolta, szerinte mi miatt kellene büszkének lenni az európaiaknak: a Nobel-díjaik, a jogaik, a szabad sajtó, vagy például az egyetemeik miatt.
Büszkének kell lennünk minden európai eredményeinkre és tudnunk kell az erősségeinket
– mondta, majd gondolatmenetét azzal folytatta, természetesen így is sok mindent meg kell javítani, és a tagállamok vezetőinek zárt ajtók mögött el kell végezniük a „házi feladatot” és teljesíteni, de nem kellene magukat kisebb szereplőnek mutatni, ehelyett egy pozitív képet ajánl.
Ugyanakkor így is vannak Európa előtt álló kihívások, ami közül kettőt nevezett meg: Ukrajna helyzetét és a biztonságot Európában.
Európa nélkül nem lehet békét kötni Oroszországgal
Ukrajnára térve elmondta, ez az elsőszámú kihívás, de szerinte az EU így is helyt állt: az EU nyújtja a legtöbb pénzügyi és katonai támogatást Ukrajnának, nem sokára el fogják fogadni a 20. szankciós csomagot Oroszországgal szemben, valamint levetkőzte magáról az orosz energiával szembeni függőségét – Macron szerint ezek mind olyan dolgok, amiket pár évvel ezelőtt senki sem tudott volna elképzelni.
Macron hangsúlyozta, teljes mértékben támogatja Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit a békéért, amiknek szerinte igazságos és tartósnak kell lennie, és úgy gondolja, ennek eléréséhez egyre közelebb állnak.
Azonban Macron szerint miközben a békemegállapodás épp formát ölt, Oroszország továbbra is naponta bombázza Ukrajnát és annak civil lakosságait, valamint az energiainfrastruktúráját, aminek a célja szerinte az, hogy megfagyassza az ukránokat. Szerinte erre nem lehet az a válasz, hogy teljesítik az orosz követeléseket, hanem épp ellenkezőleg: növelik a nyomást Oroszországon.
Macron szerint Oroszország gyengébb mint inváziója kezdete előtt.
Gazdaságilag izolált, teljes függőségbe került Kínától, és az eleve demográfiai problémával küzdő ország több százezer fiatalt veszített egy szerinte „téveszme” miatt. Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik stratégiai célját, a NATO bővítését sem érte el, hiszen Finnország, majd Svédország is csatlakozott a katonai szövetséghez – Macron szerint ez Oroszországnak stratégiai, gazdasági és katonai kudarc is egyben.
A francia elnök szerint stratégiai hibát követnek el azok, akik arra buzdítják Ukrajnát, hogy ismerje el a vereségét és fogadja el az orosz követeléseket, mivel szerinte ezek a vezetők túlbecsülik Oroszország képességeit. Szerinte Oroszország egyszer fizetni fog a „bűncselekményekért, amiket elkövettek”, és viselniük kell annak a saját országukra gyakorolt negatív hatásokat is, de addig sem szabad az európaiaknak lazítani a figyelmükön.
Biztosítanunk kell, hogy a megállapodás majd megvédi Ukrajnát, megőrizi Európa biztonságát, eltántorítja Oroszországot az újabb kísérletektől, és ne adjon a világ többi részének katasztrofális precedenst
– véli a francia elnök, aki szerint továbbra is támogatni kell Ukrajnát és növelni a nyomást Oroszországon – pozitív példaként említette azt, hogy az EU vezetői tavaly decemberben megállapodtak, hogy Ukrajnának további 90 milliárd eurónyi támogatást nyújtanak, valamint hogy nem sokára meg fogják szavazni a 20. szankciós csomagot.
Macron ezután négy pontban sorolta fel, mit kell tennie Európának:
- továbbra is támogatni Ukrajnát;
- növelni a nyomást az orosz gazdaságon;
- továbbra is dolgozni az Ukrajnának szánt biztonsági garanciákon egy békemegállapodás utáni időre;
- valamint csak olyan béke kerülhet szóba, amit Európa is elfogad.
Macron szerint lehet tárgyalni az európaiak nélkül Oroszországgal, de csak olyan megállapodás elfogadható, ami Európának is jó – szerinte ugyanis bármilyen más tárgyalás, aminek Európa nem a részese és nem fogad el, az nem hoz békét.
Részesei leszünk a megoldásnak és részesei leszünk a tárgyalásoknak
– jelentette ki Macron, aki szerint csak így tudja Európa megvédeni a saját érdekeit és biztonságát.
Macron emiatt is kezdeményezte, hogy ismét megnyissák a közvetlen diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal,
hogy ne másoktól függjön – ezzel egyébként a tagállamok közül sokan nem értenek egyet, például Friedrich Merz ugyanezen a konferencián mondta azt Orbán Viktor magyar miniszterelnök békemissziójával példálózva, hogy addig nem érdemes Oroszországgal tárgyalni, amíg a Kreml nem mutat nyitottságot a háború lezárására.
Európának meg kell határoznia a jövő biztonsági architektúráját és kapcsolatait Oroszországgal
Ezzel a gondolattal vezette át a francia elnök a beszédét, hogy Európa második nagy kihívásáról beszéljen: az Oroszországgal való kapcsolatáról.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!