Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Február 28-án, szombaton Izrael és az Egyesült Államok több légitámadást is indított Irán ellen. A támadás következtében meghalt az iráni rezsim több fontos vezetője, köztük Ali Hamenei ajatollah, Irán mindenható vezetője is.
Annak ellenére, hogy a támadás egyik célja a rezsimváltás volt – elvégre Donald Trump amerikai elnök is azt nyilatkozta, hogy az irániak kezében van a szabadságuk lehetősége –, az amerikai elnök közösségi oldalán négy katonai célt fogalmazott meg a támadás kapcsán:
- megakadályozni, hogy Irán nukleáris fegyvert készíthessen;
- elpusztítani Irán rakétakészletét, valamint az ezeket elkészítő gyárakat;
- Irán által kiépített proxyhálózat gyengítése;
- valamint az iráni haditengerészet megsemmisítése.
A háború elindítására vélhetően azért vállalkozott Izrael és az Egyesült Államok, hiszen
az iráni rezsim az 1980-as évek óta nem látott válságban volt.
Egyrészt az Izrael és a Hamász közötti háború során Izrael a Hamász terrorszervezet mellett az Irán proxyhálózatához tartozó Hezbollah-t, valamint a jemeni hutikat is meggyengítették. És miközben a gazdasági válság és az infláció miatt az ajatollah hatalma is megrendült, elérkezettnek láthatták az időt, hogy megpróbáljanak kiharcolni egy rezsimváltást a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb szereplőjénél.
Hogy ez végül sikerülni fog-e, nem tudhatjuk, és jelenleg a katonai célok elérésének a kimenetele sem biztos. Azonban érdemes áttekinteni, hogy azok közül az első, az iráni atomfegyver megállítása mennyire elérhető cél, és az elérhető információk alapján hogyan állhatott a rezsim atomprogramja.
Már régóta sok uránnal rendelkezik Irán, amiről nem hajlandó lemondani
Iránt már régóta vádolják azzal, hogy nukleáris fegyver előállítására készül, miközben a rezsim mindig azt állította, hogy programja csak békés célokat szolgál.
A rezsim állításának ugyanakkor ellentmond az, hogy a legfrissebb, 2025-ös adatok szerint 60 százalékos dúsított uránból 441 kilogrammal rendelkezett, ami ugyanakkor jóval több, mint amennyit az atomenergiát békés célokra használó országok rendelkeznek, ahogy egy békés atomprogramhoz szintén nem lenne szükség 60 százalékos
Ráadásul 2025 nyarán Irán kijelentette, hogy a továbbiakban nem fog együttműködni az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) és annak felügyelőit kiutasította nukleáris létesítményeiből.
Erről Irán azután döntött, hogy tavaly Izrael és az Egyesült Államok egy 12 napos háború után több, az iráni atomprogramhoz tartozó területen csapást mért,
ráadásul utána egy új urándúsító létesítését is bejelentették.
A Trump-adminisztráció akkori állítása szerint ezzel teljesen megsemmisítve a programot, miközben 2026 elején ismét az atomprogramról kezdett tárgyalásokba a két ország.
Steve Witkoff elnöki különmegbízott pedig pár napja azt állította, Irán mindössze egy hétre van az atomfegyver előállításához szükséges 90 százalékos urántól, amit […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!