Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ross Douthat – aki egyébként konzervatív újságíró – elsősorban saját, amerikai perspektívájából közelítette meg a kérdést. Visszaemlékszik, hogy a közelmúltban több kulturális termék is feldolgozta már egy második amerikai polgárháború lehetőségét – például a 2024-es Polgárháború című film. Azonban hangsúlyozza, az elképzelés földtől elrugaszkodott, és felsorolja, hogy korábbi írásaiban milyen érvekkel támasztotta alá állítását, mely szerint az Egyesült Államokban nem lesz polgárháború.
A szerző szerint sok saját érve, amely Amerikában a polgárháború esélye ellen szól, Európában is érvényes: az öregedő és viszonylag jómódú társadalmak kevéssé hajlamosak szervezett erőszakra, és nincsenek olyan politikai erők, amelyek egyértelműen forradalmat akarnának.
A konzervatív újságíró azonban nagyon fontos különbségre is felhívja a figyelmet: amíg az Egyesült Államokban elsősorban a liberális gondolkodók figyelmeztetnek polgárháborúra a trumpizmus és a populizmus térnyerése miatt, addig kontinensünkön inkább a konzervatív körök vizionálnak erőszakos társadalmi összecsapást – a bevándorlók, és az úgynevezett „őslakos” fehér európaiak között. Ezek a szerzők ilyen – a polgárháborús veszély szempontjából – európai gócpontokként azonosítják a sok bevándorlót befogadó Franciaországot és az Egyesült Királyságot.
Aggasztó etnikai, vallási és kulturális törésvonalak
A társadalmi feszültségek az említett két országban elsősorban abból fakadnak, hogy a bevándorlók asszimilációja nem halad jól. A publicisztika úgy fogalmaz: „a nemzetiségi és vallási különbségek vitathatatlanul nagyobbak Európában, mint az Egyesült Államokban: a párizsi vagy marseille-i külvárosi bevándorlóközösségekben sokkal intenzívebb a kulturális szeparatizmus, mint Los Angelesben vagy Chicagóban, és sokkal nagyobb a forrongó elégedetlenség, amely könnyen zavargásokba torkollik”.
Douthat úgy gondolja, hogy az európai liberális demokráciák viszont sikeresebben szorítják ki az európai fehérek szorongásait zászlajukra tűző politikai szereplőket a hatalomból, mint az Atlanti-óceán túlsó partján. Azonban ezen igyekezetükben az európai kormányok elkerülhetetlenül egyre inkább antidemokratikus és tekintélyelvű eszközöket alkalmaznak.
Példaként említi, hogy a brit és francia vezetés egyre jobban szűkíti a szólásszabadság keretrendszerét, a rasszizmus és kirekesztés, meg persze a társadalmi polarizáció elleni fellépésre hivatkozva.
Franciaországban és az Egyesült Királyságban az elit ezen törekvései a szerző szerint ahhoz vezethetnek, hogy a politikai vezetés legitimációja megkérdőjeleződik. És ez a legitimációvesztés hozzájárulhat mind az etnikai kisebbségek, mind a korábbi életmódjukat veszélyben érző európai őslakosok erőszakos zavargásaihoz, mert ezek a csoportok elkezdhetik a rendszeren kívül, képviselet nélkül érezni magukat. Ez akár az őslakosok és az újonnan érkezők összecsapásához, sőt akár két kisebbségi csoport összecsapásához vezethet, ahogy azt angliai hindu–muszlim összetűzések is bizonyítják – véli a konzervatív publicista.
Veszélyben a liberális világrend?
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!