Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Legutóbb 2025. október 23-án találkoztak az Európai Unió tagállamok állam- és kormányfői, ahol António Costa Európai Tanács-elnök abban reménykedett, hogy a tagállamok vezetői zöld utat adnak az Ukrajnának szánt, összesen 140 milliárd eurós ún. jóvátételi hitelnek.
A csúcs előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott rövid sajtótájékoztatóján is utalt az Európai Unió területén immobilizált orosz vagyonok felhasználásával folyósított jóvátételi hitelre, amikor kijelentette, hogy a tagállamok vezetői és az EU készen áll, hogy meghozza a politikai döntést Ukrajna pénzügyi támogatásáról.
Ugyanakkor ez végül nem sikerült, mivel a belga miniszterelnök Bart De Wever ellenezte a javaslatot – ahogy a csúcs nagy idejét az október 23-i ünnepségen töltő Orbán Viktor magyar miniszterelnök is –, így a jóvátételi hitel helyett mindössze egy rendkívül tágan értelmezhető szövegben állapodtak meg a csúcsot lezáró konklúzióban.
Ahelyett, hogy felszólították volna az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg és dolgozzon ki egy javaslatot arra, hogyan lehetne felhasználni az EU területén immobilizált orosz vagyonokat Ukrajna segítésére a nemzetközi jog betartásával, csak megkérték az Ursula von der Leyen vezette intézményt – a jóvátételi hitel konkrét említése nélkül –, hogy dolgozzon ki javaslatokat Ukrajna további pénzügyi támogatására minél hamarabb.
Ukrajna pénzügyi léte a tét
A konklúzióban így lényegében a tagállamok mindössze abban állapodtak meg, hogy majd a következő, 2025. december 18–19-ra tervezett EU-csúcson térnek vissza a témára. Reményeik szerint addigra már sikerülhet meggyőzni a belga (és lehetségesen a magyar) kormányt a vétótól való elállásuktól, így megállapodhatnak a jóvátételi hitelről.
A több tagállam és szakértő által is kritizált konstrukció lényege az lenne, hogy az Európai Unió területén immobilizált orosz vagyonokat, de leginkább a belga Euroclear letétkezelő által letétben lévő orosz pénzügyi eszközöket átadnák a Bizottságnak, ami ebből ezután egy 140 milliárd eurós borítékot hozna létre, és Ukrajnának bizonyos feltételek teljesítése esetén folyósítanának abból hitelként.
Ukrajnától ezután csak akkor követelnék vissza a pénzt, ha Oroszország jóvátételt fizetne Kijevnek a háborúért, majd pedig a bizottság ezt visszafizetné az Euroclear belga letétkezelőnek, lezárva ezzel a kört és elméletben elkerülve ezen vagyonok elkobzását.
Ugyanakkor Bert De Wevert nem sikerült meggyőzni a javaslatról, mivel a belga kormányfő szerint nem kapott elég garanciát, hogy a kockázatokat az EU többi tagállama is viselje. A belga kormányfő emellett azt is kifogásolta, hogy más tagállamok területén zárolt orosz vagyonokat nem érintene – az Európai Parlament számításai szerint legtöbb immobilizált orosz vagyon a belga Euroclearnél van, összesen körülbelül 180 milliárd euró, amit Franciaország követ 19, Luxemburg pedig 10 milliárd euróval, míg a G7-országokban összesen 260–289 milliárd euró befagyasztott orosz vagyon lehet, de az EU kizárólag a saját területén zárolt eszközökkel kapcsolatosan hozhat döntéseket.
Ukrajnának nagy szüksége lenne erre – vagy egy másmilyen – pénzügyi támogatásra:
Ukrajna ugyanis mintegy 60 milliárd eurós költségvetési hiánnyal néz szembe a következő két évben, és Volodimir Zelenszkij szerint akár már jövő márciusban elfogyhat az állam pénze,
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!