Első olvasatában nagy többséggel elfogadta a törvényhozás alsóháza a bírálói szerint „iszlámellenes″ törvénytervezetet Franciországban.
A „köztársaság elveinek megerősítése″ nevet viselő jogszabály célja a vallási és etnikai alapú szeparatizmust megakadályozni, vagyis azt, hogy egyes csoportok elszigeteljék magukat a francia társadalmon belül.
A szigorúbb, törvényi fellépést az iszlám radikalizmussal szemben Emmanuel Macron még októberben, egy héttel azután jelentette be, hogy brutálisan meggyilkolták Samuel Paty középiskolai tanárt, aki óráján megmutatta a Charlie Hebdo szatíramagazin Mohamed-karikatúráját.
A törvény parlamenti vitáját még február elején kezdték meg, akkor Gérald Damien belügyminiszter, aki egyébkén szószólója a szigorú intézkedéseknek, úgy érvelt:
Hazánk egy olyan szeparatizmus betege, amely közül a legjelentősebb, az iszlamizmus, a nemzeti egységet támadja. Ezzel a szöveggel a kormánytöbbség nem a vallások, hanem az iszlamista előrenyomulás ellen harcol.
A francia parlament alsóházában, ahol Macron-féle centrista párt, A Köztársaság Lendületben! (REM) van többségben, 347 igen, 151 nem és 65 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. Ellene voksolt a jobboldal, mert szerinte nem elég hatékony az iszlamizmussal szemben, mert egyebek mellett nem tartalmazza az arcot elfedő viselet teljes betiltását. A baloldal pedig azt kifogásolta, hogy a törvény felerősíti a 5,7 milliós muszlim lakossággal szembeni diszkriminációt.
A 70 passzust tartalmazó törvénytervezetet két hétig tárgyalták,
több mint 55 órán át. 144 módosítást hajtottak végre rajta.
Ahhoz, hogy az törvényi erőre emelkedjen, még a francia szenátuson is át kell mennie, és Macronnak is el kell látnia szignójával. A jobboldali többségű szenátus március 30-án veszi szemügyre a dokumentumot, s bár hatalmában áll módosítani rajta, a várakozások szerint jóvá fogja hagyni.
A Euronews összefoglalta, hogy milyen változásokat hoz magával az egyesek szerint a muszlim kisebbség „erőszakos” integrációját, mondhatni szekularizációját célzó törvény, ha életbe lép.

Leáldozóban a vallási iskolák kora
A francia kormány eredetileg kötelezővé akarta tenni minden gyereknek a közoktatásban való részvételt három éves kortól, amivel csak a legkülönlegesebb eseteket leszámítva, teljesen eltörölte volna az otthontanulást. Ezt azzal indokolták a szigorítás támogatói, hogy számos szülő az otthontanulás leple alatt nem hivatalos vallási, sok esetben szalafista (az iszlám egyik ultrakonzervatív ága) iskolákba küldi a gyerekeit.
A törvénytervezet jelenlegi formája enyhített ezen a ponton, most úgy rendelkezik, hogy
a szülőknek engedélyt kell kérni ahhoz, hogy gyermekeiket otthon taníthassák, és a HATÓSÁGOKk ezt megtagadhatják tőlük.
Emellett a közoktatásban részt vevő diákokhoz hasonlóan az otthon tanulók is kapnak egy azonosító számot, hogy a hatóságok ellenőrizni tudják: valóban megfelelő oktatásban részesülnek-e.
Vigyázz, mit osztasz meg az interneten
Bűncselekménnyé nyilvánítanák a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!