Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Június 4–5-én találkoztak a NATO-tagállamok védelmi miniszterei a katonai szövetség székhelyén, Brüsszelben, hogy előkészítsék az ugyanezen hónap végén, június 24–25-én a hollandiai Hágában rendezett NATO-csúcsot.
A mostani miniszteri csúcs legfőbb kérdése az volt, sikerülhet-e a tagállamoknak előzetesen elfogadniuk azt, hogy a jövőben a GDP-jük két százaléka helyett öt százalékát költsék hadseregeikre, amit Donald Trump amerikai elnök már tavaly novemberi megválasztása óta követel. Ugyan Trump első kijelentései után a legtöbb tagállam még azt túlzónak találta,
azonban a mostani miniszteri találkozón a NATO-tagállamok miniszterei szinte már megegyeztek a honvédelemre fordított költségeik drasztikus emelésében.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a találkozó szünetében a brit The Guardian tudósítása szerint arról beszélt, elégedett a délelőtti tanácskozással, és üdvözölte a képességekről és kiadási célokról szóló megbeszéléseket.
AZ AMERIKAI VÉDELMI MINISZTER ELMONDTA, már most majdnem KONSZENZUS VAN AZ ÖTSZÁZALÉKOS VÉDELMI KIADÁSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSRÓL.
Hegseth a sajtótájékoztatót azzal kezdte, hogy szerinte érdemes megállni egy pillanatra, hogy megemlékezzenek ezen történelmi pillanatról.
Figyelembe véve, hogy a kétszázalékos célt Trump elnök még az első ciklusában jelölte ki, és Trump elnök azt mondta a többi országnak, hogy viselniük kell a terheket, méltányos részt kell fizetniük a költségvetésből. Akkor nagyon sok ember ezt lehetetlennek tartotta, és íme, itt tartunk: az országok jóval meghaladják a két százalékot, és úgy gondoljuk, hogy nagyon közel vagyunk, szinte konszenzus van a NATO ötszázalékos kötelezettségvállalásáról
– fogalmazott Hegseth, utalva arra, hogy a régi–új amerikai elnök tavaly novemberi megválasztása óta azt szeretné elérni, hogy a NATO-tagállamok éves GDP-jük ne kettő, hanem öt százalékát költsék a hadseregeikre – egyébként Hegseth pontatlanul azt állította, Trump jelölte ki a kétszázalékos célt is, valójában erről még a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása után döntöttek a tagállamok állam- és kormányfői, azaz még elődje, Barack Obama idején.
Hegseth elmondta, néhány ország ugyan még nem teljesíti a kétszázalékos célkitűzést sem, de nem fogja megnevezni őket, mert barátok között vannak, de nem aggódik azon, hogy a jövőben sem érnék el ezt a célt.
De Franciaországtól Németországon át a balti államokon át az északi országokig, Lengyelországon és Görögországon át Magyarországig, és még sok más országig ott van az elkötelezettség az ötszázalékos védelmi kiadásokra
– mondta az amerikai védelmi miniszter.
Hegseth szerint nem több zászlóra, hanem több harci alakulatra van szüksége a NATO-nak, ahogy konferenciák helyett is több képességre és kemény erőre van szüksége a katonai szövetségnek.
Eljött az ideje, hogy Európa is fellépjen
– jelentette ki Hegseth.
Már nem csak elképzelés az öt százalék
Később újságírói kérdésre az amerikai védelmi miniszter elmondta, hogyan is nézne ki az ötszázalékos kötelezettségvállalás: ebből 3,5 százalékot közvetlenül fegyverzetre és a hadseregre kellene költeni, míg a fennmaradó másfél százalékot infrastruktúrára.
Hegseth szerint heteken belül erről véglegesen megállapodhatnak majd a tagállamok.
A csúcs után Mark Rutte NATO-főtitkár Hegseth kijelentéseit megerősítette. Az egykori holland miniszterelnök kijelentette, hogy a kétnapos miniszteri találkozón a tagállamok miniszterei megállapodtak, hogy milyen képességekbe kell beruházniuk, hogy megőrizhessék, sőt, fejleszthessék az elrettentő és védelmi képességeiket.
Rutte szerint a NATO-tagállamoknak jóval többet kell befektetniük, hogy megmaradjon védelmi képességeik és a június végi NATO-csúcsra az ötszázalékos kötelezettségvállalást fogja javasolni.
Mint fogalmazott,
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!