Kapcsolatuk mélyülését jól jelzi, hogy Maszúd Pezeskiján iráni elnök nemrégiben találkozott Vlagyimir Putyin orosz államfővel Türkmenisztánban, és a hónap folyamán Oroszországba is ellátogatott.
A Nyugat azzal vádolja Iránt, hogy drónokkal, valamint olcsó és könnyen hozzáférhető fegyverekkel látja el Oroszországot, amelyek döntő szerepet játszanak az orosz hadigépezet zavartalan működésében Ukrajna inváziója során. Ezalatt az Irán és Izrael közti konfliktus eszkalálódni látszik, így a szövetség még szorosabbá válhat, miközben Teherán és Moszkva is kiutat keres a nemzetközi elszigeteltségből.
Emellett azért is éri komoly bírálat a perzsa államot, mert Fath–360 ballisztikus rakétákat szállít Oroszországnak, amelyek hatótávolsága körülbelül 120 kilométer. Washington egyébként attól is tart, hogy az oroszok fejlettebb, nagyobb hatótávolságú rakétákat tarthatnak fenn más célokra.
Egy neve elhallgatását kérő, magas rangú nyugati tisztviselő azt mondta, „egyenlőre nem tudjuk, hogy a közel-keleti feszültségek tovább fokozzák-e az iráni szállítások dinamikáját”. Nemzetközi szakértők szerint Oroszország és Irán saját túlélésük érdekében egyre inkább egymásra támaszkodnak, amely viszony még mélyülhet is a jövőben.
Történelmi feszültségek
Az orosz–iráni ellenségeskedés több évszázados múltra tekint vissza, és a két birodalom közötti konfliktusokat elsősorban a területi érdekeltségek és a geopolitikai rivalizálás alakították.
Az első jelentős konfliktusok a 18. század első harmadára tehetők, amikor megindult a Kaukázus elleni hosszú hadjáratsorozat. A 19. század elején két komoly háború tört ki az Orosz Birodalom és Perzsia között, melyek eredményeként az előbbi területeket szerzett meg az Észak-Kaukázusban és a Kaszpi-tenger mentén.
Az első háború (1804–1813) a golesztáni szerződéssel ért véget, amely során Perzsia kénytelen volt átengedni az Orosz Birodalomnak a mai Dagesztánt, Grúziát, valamint Azerbajdzsán és Észak-Örményország egy részét. A második háború (1826–1828) szintén orosz győzelemmel zárult, és a turkomancsai békeszerződés újabb jelentős területeket juttatott az orosz félnek.
A 19. század második felében az Orosz Birodalom egyre inkább igyekezett kiterjeszteni befolyását Perzsiára, különösen gazdasági téren. A Perzsa Birodalom ebben az időszakban gyenge és politikailag instabil volt, és mind az oroszok, mind a britek megpróbálták saját érdekeiket érvényesíteni felette.
1905-ben az Orosz Birodalomban forradalom tört ki, továbbá az azt követő években Perzsiában is forradalmi mozgalmak bontakoztak ki, amelyek célja a monarchikus rendszer reformja volt. Az 1906-os alkotmányos forradalom jelentős változásokat hozott Perzsiában, de továbbra is nagyhatalmi befolyás alatt állt. Az oroszok 1907-ben Nagy-Britanniával kötöttek megállapodást, amely Perzsiát érdekszférákra osztotta: az északi részt az Orosz Birodalom szerezte meg, míg a britek megkapták a Perzsa-öböl délkeleti régióját és ellenőrzését. A két régió közötti részt pedig semleges területnek minősítették.
Az orosz–iráni kapcsolatokban új fejezet nyílt az 1917-es orosz forradalom után, amikor az Orosz Birodalom helyét a Szovjetunió vette át. 1921-ben Nagy-Britannia és az új bolsevik kormány megállapodást kötött, amelynek értelmében a szovjet csapatok távoztak Irán északi részéről, így ez utóbbi ismét megszerezte a hajózási jogot a Kaszpi-tengeren. Az 1921-es szovjet–iráni szerződésben a perzsa fél elismerte a szovjet államot, és megállapodtak abban, hogy nem engedik meg harmadik félnek, hogy a saját területükről támadja meg a másikat.
A második világháborút követően a szovjetek támogatták a helyi szeparatista mozgalmakat Észak-Iránban, mint például a kurd (Mahabádi Köztársaság) és az azeri (Azerbajdzsáni Népi Kormány) autonóm köztársaságokat, amelyek azonban nem maradtak fenn, mivel a szovjetek végül kivonultak a nemzetközi nyomás hatására. Emellett hosszú ideig komoly <a href="https://www.persee.fr/doc/cmr_1252-6576_1999_num_40_3_1013" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!