Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az IMF általában a pénzügyi gondokkal küszködő országok utolsó mentsvára szokott lenni. Ehhez a szervezethez csak akkor szokás fordulni, amikor már nagyon nagy a baj, és semmilyen más csatornán keresztül nem sikerül kölcsönöket felvennie egy kormánynak.
Azonban a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott hitelek mindig kemény feltételekkel érkeznek. Az IMF sokszor csak olyan szigorú kikötésekkel hajlandó kölcsönt adni, hogy a segélyhitelt igénybe vevő kormányoknak megszorító intézkedéseket kell bevezetniük. Emiatt a szervezetet sokszor éri a kritika, hogy durva visszafizetési feltételei valójában elmélyítik a kezelni kívánt gazdasági és társadalmi válságokat nem pedig megoldják ezeket.
Mi az IMF?
Mielőtt a legnagyobb tartozókra rátérünk, néhány alapvető tényt érdemes megismerni a Nemzetközi Valutaalapról. A pénzügyi szervezetet még 1944-ben hozták létre a második világháborúban szövetséges kapitalista országok. Az IMF eredeti célja az volt, hogy segítse a háború utáni világgazdaság stabilizálását. A pénzügyi szervezetnek eredetileg 44 tagja volt, mára azonban szinte az összes ország tagja – jelenleg 191 állam vesz részt a Nemzetközi Valutaalap munkájában. A szervezet egyébként az ENSZ-hez köthető.
Az IMF-hez bármely ország csatlakozhat, ha a meglévő tagok jóváhagyják. Ezután minden teljes jogú tag a gazdaságának méretén alapuló kvótát fizet – ez azt jelenti, hogy a gazdagabb országok többet fizetnek, de ez a kvóta határozza meg azt is, hogy egy tagállam mennyi szavazattal rendelkezik a szervezet döntéshozó szervén belül, és azt is, hogy mekkora kölcsönt vehet fel a valutaalapból.
Fontos, hogy a Nemzetközi Valutaalap nemcsak pénzt ad, hanem szakpolitikai tanácsokkal is ellátja a bajba jutott országokat – más kérdés, hogy ezeket a tanácsokat sokszor éles kritika éri, amiért nem veszik figyelembe a gazdaság helyi működését, lehetőségeit.
Mennyi pénzt kezel?
Becslések szerint az IMF teljes kölcsönzési kapacitása ezermilliárd dollár – vagyis ennyi pénzt tud összesen hitelként kiosztani, ha szükséges. Amikor az IMF pénzt ad kölcsön, akkor a tagországok által befizetett közös forrásokból merít. Azonban a gazdagabb és stabilabb gazdaságok gyakrabban lépnek fel hitelezőként és biztosítják az IMF-nek a kölcsönök nyújtásához szükséges forrásokat. Cserébe ezek a hitelező országok kamatot kapnak hozzájárulásuk után.
2024-ben 50 hitelező ország volt, és összesen mintegy 5 milliárd dollárnyi kamatot szedtek be az általuk biztosított forrásokból.
Az IMF-nek saját pénzneme van, az SDR, amelynek értékét a föld legértékesebb valutái, az amerikai dollár, az euró, japán jen, a brit font és kínai jüan együttesen biztosítja. A szervezet mindent ebben számol, az egyszerűség kedvéért azonban a cikkünk amerikai dollárban mutatja be a tartozásokat.
Kik a legnagyobb tartozók?
Jelenleg 86 ország tartozik az IMF-nek összesen 118,9 milliárd SDR-rel, ami nagyjából 162 milliárd dollárnak felel meg. A teljes összeg közel felét a három legtöbb pénzzel tartozó ország vette fel.
- Argentína tartozik a legtöbbel az IMF-nek, körülbelül 57 milliárd dolláros hitelállománya van;
- majd Ukrajna következik 14 milliárd dollárral;
- és Egyiptom 9 milliárd dolláros tartozással.
Egyébként soha nem tartoztak még olyan sok pénzzel az országok az IMF-nek, mint idén. Még a 2008-as gazdasági világválság csúcspontján is 132 milliárd dollár volt a teljes tartozás, ami 30 milliárddal kevesebb, mint 2025-ben.
Miért vettek fel ilyen sok pénzt?
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!