„A világon egyedülálló”, „hősi” és „példa nélküli” − így jellemezte az orosz sajtó az elmúlt hetekben az úgy nevezett „Vezeték műveletet”. A március elején végrehajtott orosz akció története azóta egyre mélyebben ereszt gyökeret, és bevonul az orosz legendáriumok sorába. De vajon az elérhető adatok alapján ki mond igazat, és ki túloz? Vajon a „Vezeték műveletnek” elnevezett akció brilliánsan kivitelezett terv volt, vagy emberéletek teljesen értelmetlen elpocsékolása?

Megismételni a siker receptjét
A történet háttere 2024 augusztusához vezet vissza: akkor az oroszországi Kurszki régióba váratlanul betört ukrán katonai csapatok meglepték Moszkvát. Néhány hét után az ukrán erők előrenyomulását sikerült megállítani, de az orosz vezetők ígéretei ellenére a területet sem szeptember, sem október végéig nem sikerült felszabadítani. Oroszország 2024. őszén még 12-15 ezer észak-koreai katonát is behívott segítségül, hogy ne kelljen jelentős erőket elvonnia Kelet-Ukrajnából, de ez sem segített.
Fél évvel az ukrán betörést követően az orosz katonai vezetésnek már egyre kínosabbá vált a kurszki ukrán jelenlét.
2025 elején az orosz erők egy kockázatos akció kidolgozásába kezdtek: az ukrán kontroll alatt lévő Szudzsa város közelében áthaladó Urengoj–Pomari–Ungvár gázvezetéket tervezték felhasználni ahhoz, hogy az ukrán erők hátába kerüljenek. A vezetékben utoljára 2025. január 1-én szállítottak gázt.
Az ötletet az Avdiivkáért vívott harcok ihlették: a Donyeck közelében található ukrán várost az orosz erők több év után 2024 elején foglalták el. A siker egyik kulcsa az volt, hogy 150 orosz katona egy használaton kívüli, 1,3 méter átmérőjű üzemicsatorna-vezetékben 2 kilométert haladt a föld alatt. Az elárasztott és befagyott vezetékben munkagépek segítségével törték szét a jeget, miközben a folyamatosan dolgozó orosz tüzérség leplezni tudta a csőben végzett munka zaját. Az oroszok végül január 15-én az ukrán erők hátába kerültek, amivel minimum felgyorsították Avdiivka ukrán elvesztését.

Hat nap egy gázzal töltött csőbe zárva
Ami egyszer már bevált, meg lehet ismételni – gondolhatták az orosz vezetésben. Csakhogy Avdiivkával szemben a kurszki műveletnél a cső átmérőjén kívül gyakorlatilag minden más paraméter eltérő volt, beleértve a hosszát, a beküldött katonák számát, és azt, hogy ezúttal nem egy vízvezetékről volt szó, hanem gázvezetékről. Ez utóbbi, ugye, nem túl egészséges az emberi szervezet számára.
A műveletet 3 héten keresztül tervezték, de maguk a katonák csak négy órával előtte tudták meg, hogy hová küldik őket. A földgázt a vezetékből kiszívták, és oxigént pumpáltak bele (már amennyire meg lehetett ezt tenni egy ilyen hosszú vezeték esetében). A beküldött erőknek közel 14 kilométert kellett megtenniük az 1,42 méteres átmérőjű csőben, korlátozott oxigén- és vízkészletek mellett. A műveletben mintegy 800 katona vett részt, különböző egységekből – hivatalosan önkéntes jelleggel.
Az akció március első napjaiban indult el, annak ellenére, hogy addigra egyébként pont fordulat következett be a fronton: az orosz erőknek sikerült elvágni a Szudzsa város környékén állomásozó ukrán katonák egyetlen utánpótlási vonalát, akiknek nem maradt más, mint a lehető legkisebb veszteségekkel járó szervezett kivonulás. Ettől függetlenül a „Vezeték művelet” zöld utat kapott, a katonákat beküldték a csőbe.
Maga az út két napot vett igénybe, de a légzési nehézségek, a vezetékben maradt metán és egyéb problémák miatt csak a katonák egy része ért oda a kijelölt helyre, és további 4 napon keresztül a csőben kellett megvárniuk a társaikat, majd […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/05/07/szupertitkos-orosz-muvelet-gazvezetek-szudzsa-kurszk/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!