2022. január 20., csütörtökMa Sára napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 314,00 Ft | CHF: 343,00 Ft
2022.01.20. Sára Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 314,00 Ft | CHF: 343,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Egy korszak vége, a Szovjetunió felbomlása

Hirdetés

Egy korszak vége, a Szovjetunió felbomlása

A Szovjetunióban a nyolcvanas évek második felében Mihail Gorbacsov színrelépésével egy olyan gazdasági, politikai irányváltás kezdődött, ami magában hordozta a rendszer közelgő felbomlásának lehetőségét. Gorbacsov az 1960-as évek fiatal pártértelmiségei közé tartozott, politikai értelemben ott folytatta, ahol elődje, Andropov abbahagyta. Röviddel hatalomra jutása után azonban szembe kellett néznie azzal a ténnyel, hogy a tervgazdálkodás évtizedei nem váltották be a hozzá fűzött reményeket,

a Szovjetunióban nem volt ritka, hogy hiányoztak az üzletek polcairól az alapvető élelmiszerek.

Hirdetés

Mindehhez hozzájárult Afganisztán szovjet megszállása is (1979-1989), amit egyesek a rendszer felbomlásának egyik fő katalizátorának tartanak. Gorbacsovnak lépnie kellett valamit, máskülönben nem tudta volna egyben tartani a szovjet blokkot. Meghirdette a peresztrojka (átalakítás) néven elhíresült gazdasági tervet, amellyel a szovjet gazdaság egész átalakítását kívánta volna meg keresztülvinni. Ennek ellenére se tőkepiacot, se tőzsdét, és a részvénypiacot se kívántak bevezetni. A programot az Egyesült Államok gazdasági lobbija is gyengítette, mivel Washington folyamatosan azt kérte Szaúd-Arábiától, hogy növelje az olajkitermelését, így értékelve le az egyik szovjet bevételi exportcikk árát.

Ha gazdasági értelemben nem is sikerült keresztülvinni a reformokat a politika területén annál inkább. A peresztrojka melletti másik reform, a glasznoszty kiszélesítette a demokratikus jogokat, a kormányzat kevésbé avatkozott be a szólásszabadságba, és nem lépett fel már olyan erőszakosan a rendszerellenes hangokkal szemben sem.

A szovjet rendszert ekkor már egy olyan kettősség jellemezte, amit az állampolgárok kétkedve figyeltek.

Miközben a demokratikus jogok bővültek, Gorbacsov személyes hatalmának kiszélesítésével volt elfoglalva. 1990 márciusában létrehozta az államfői tisztséget, majd hamarosan ő lett az elnök is. Az állam és a párt szerepe egyre gyengült, a tömegmozgalmak viszont egyre erősebb antikommunista, és nacionalista töltetűek lettek. Gorbacsovnak a romló gazdasági, és belső társadalmi feszültségek enyhítésére a külpolitikához fordult és hajlott a nukleáris leszerelésre. 1985 és 1988 között a Szovjetunió, és az Egyesült Államok vezetője többször találkozott. 1987-ben a közepes hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló egyezmény aláírásával elhárult ennek a fegyverosztálynak a fenyegetése.

Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke 1988 májusában a moszkvai Vörös téren kijelentette, hogy már nem tekinti a gonosz birodalmának a Szovjetuniót. Amikor egy riporter csak erőltette a témát, nemes egyszerűséggel azt mondta:

Ön egy másik korszakról beszél.

A Washington és Moszkva közötti enyhülés azonban már nem tudta megállítani a rendszer felpuhulását. Gorbacsovnak ráadásul a belső ellenzékkel is meggyűlt a baja. Az 1990. július pártkongresszuson a „demokratikus ellenzék” vezetői (Jelcin, Popov) kiléptek az SZKP-ből, vagyis a kormánypártból. Jelcin az Orosz Föderáció elnökeként egyértelműen egy új irányvonalat képviselt. A bürokratikus privilégiumok elleni szólamaival rövidesen nagy népszerűségre tett szert.

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2021/12/25/egy-korszak-vege-a-szovjetunio-felbomlasa/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Varga Judit abban bízik, hogy az új EP-elnök Magyarország partnere lesz

Varga Judit abban bízik, hogy az új EP-elnök Magyarország partnere lesz

„Csak bízni tudunk abban, hogy Elnök asszony Magyarország partnere lesz, és törekedni fog arra, hogy …