Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a Kreml vezetője úgy véli, idén összeállnak a feltételek egy merész eszkalációhoz, amelynek célja, hogy rémületet keltsen a NATO-ban, megbontsa a nyugati egységet és örökségét megszilárdítsa. Egy helyszín különösen gyakran felmerül: Narva, egy oroszul beszélő észt határváros, amely közvetlenül a NATO frontvonalán fekszik – számolt be a The Sun.
Tim Wilsey, a londoni King’s College volt diplomatája, azt mondta, hogy a Kreml számára éppen most állnak össze a darabkák, miközben Ukrajna próbálja tartani a frontot, Európa pedig pénzt és katonákat próbál összeszedni és tartani az egységet. A Sun-nak nyilatkozva Wilsey így fogalmazott: „Azt várom, hogy Vlagyimir Putyinnak jó éve lesz 2026-ban.” Arra is figyelmeztetett, hogy Putyinnak évek óta nem volt ilyen lendülete, és tudja, hogyan lehet egy pillanatból örökséget kovácsolni.
Egyetlen városért?
A professzor azt jósolja, hogy Putyin bármilyen megállapodást diadalnak fog eladni, még akkor is, ha a hétköznapi oroszok pontosan értik, hogy ez milyen nagy véráldozattal jár. „Nagyon nagy a valószínűsége, hogy Putyin számára kedvező megállapodás születik – csak számára kedvező – és hogy ezt hazai szinten diadalnak fogja beállítani” – mondta. Véleménye szerint ez a legfőbb félelem, vagyis egy olyan megállapodás, amely felfüggeszti a harcokat anélkül, hogy leállítaná magát a projektet – ezzel teret adva Putyinnak, hogy újraszervezze, újrafegyverezze magát, és újra támadjon.
Szerintem szüksége lesz időre a regenerálódáshoz. Az orosz hadsereg borzalmas állapotban van, és időbe fog telni, míg helyreáll. Én olyan három évre tenném. De egy pillanatra sem hiszem, hogy Putyin projektje befejeződött
– mondta a szakértő. Ha Ukrajnában elcsendesednek a fegyverek, a következő fejezet mocskosabb lesz, nem biztonságosabb – figyelmeztetett Wilsey.
„Politikusok befolyásolása, megvásárlása, szabotázs, merénylet, drónok használata a repülőterek felett. Mind-mind azt a célt szolgálja, hogy destabilizáljanak minket” – mondta. Úgy véli, Putyin már máshol is megszilárdította az irányítását – „gyakorlatilag Grúziát a szárnyai alá vonta” – és azt mondja, „Moldováért is harcba fog szállni”, amelyet „nagyon sebezhetőnek” tart.
A volt diplomata úgy véli, még Ukrajna sem lenne biztonságos. Wilsey szerint Putyin „talán elkezdi körbeharapdálni Ukrajna szélét, csak hogy lássa, mennyire erősek ezek a úgynevezett biztosítékok valójában”. Egy másik potenciális robbanáspontot is megnevezett, amely megrázhatja a NATO alapjait: Narva, egy észtországi határváros, ahol nagy az orosz lakosság aránya.
Mindig is nagyon veszélyesnek gondoltam Narvát, ahol 80 százalék az orosz lakosság. Tényleg elhisszük, hogy az Egyesült Államok háborúba menne egyetlen város miatt Észtországban? Már nem vagyok benne biztos
– fogalmazott Wilsey letargikusan.
Miért is érdekes Narva?
A Narvával kapcsolatos figyelmeztetéseket a Chatham House szakértői is alátámasztották, akik kiemelik, miért van a város különösen kitéve az orosz nyomásnak – és miért tekinti Moszkva már régóta „befejezetlen ügynek” a település kérdését. Narva Észtország keleti szélén fekszik, a Narva folyó választja el Oroszországtól, pontosabban Ivangorod településtől.
Valamikor orosz uralom alatt egyesült városokként működtek, de Észtország függetlenné válása után szétváltak, Narvát pedig az EU és a NATO egyik legkeletibb előőrsévé tették. A kockázat központjában a demográfiai helyzet áll, mivel Narva lakóinak körülbelül 97 százaléka oroszul beszél, sokan pedig szoros családi kapcsolatban állnak a határ túloldalán élőkkel. Ám nem sokkal az után, hogy Észtország visszanyerte függetlenségét, a város és környéke egy nem hivatalos népszavazáson autonómiát szavazott meg.
A lépést Tallinn alkotmányellenesnek nyilvánította, és sokan úgy vélik, Moszkva csendben ösztönözte azt.
Az aggodalmak tovább mélyültek Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója után. 2022-ben Putyin nyíltan utalt arra, hogy Narva történelmileg orosz terület, amelyet „vissza kell venni”, ami riadalmat váltott ki Észtországban és a NATO több városában.
Bár Észtország ma Ukrajna egyik legerősebb támogatója, és a GDP-hez viszonyítva több katonai segítséget nyújt, mint bármely más ország, a Chatham House megjegyzi, hogy Narvában az élet ennél összetettebb. A több évtizedes szovjet uralom átalakította a várost, mély kulturális és nyelvi kötődéseket alakítva ki, amelyek nem tűntek el a függetlenséggel.
Így a feszültségek ma is láthatóak. Észtország agresszívan elhatárolódott szovjet múltjától, eltávolítva a szobrokat és figyelmeztetve polgárait az Oroszországba történő utazás veszélyeire. A határátkelők, amelyek korábban rutinszerűek voltak, most akár 10 órát is igénybe vehetnek, ami éles jele annak, hogy Narva geopolitikai törésvonallá vált.
Kérdés, mit dönt Trump
Alan Mendoza, a Henry Jackson Society tagja szerint Narvában minden azon múlik, hogy Ukrajna valós, érvényesíthető biztonsági garanciákat kap-e. „Sok minden attól függ, hogy valójában milyen lesz a békemegállapodás” – magyarázta a külpolitikai szakértő. Ha szilárd garanciák állnak mögötte, amelyeket az Egyesült Államok is biztosít, Mendoza szerint Putyin várhatóan felfüggesztené a harcokat.
Azt gyanítom, hogy Putyin visszavonulna, nyalogatná a sebeit, próbálná újraépíteni gazdaságát, és kivárna
– mondta. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy Putyin „esetleg másutt próbálkozhat, talán a balti államoknál, vagy Belaruszban, vagy valahol ebben a térségben”.
Ha pedig a megállapodás gyenge, Mendoza ítélete borúsabb. „Ha a békemegállapodás nem tartalmaz biztonsági garanciákat, akkor szinte biztos, hogy folytatni fog valamilyen hidegháborús játszmát forró incidensekkel, hogy destabilizálja Ukrajnát” – mondta Mendoza. „Egy csupán névleges békemegállapodás azt jelentené, hogy Putyin folytatja agresszióját” – tette egyértelművé.
Mendoza szerint Putyin jövő évi sorsa inkább Washingtonban dőlhet el, mint Moszkvában. „Nagyrészt az határozza meg, mi történik Vlagyimir Putyinnal 2026-ban, hogy Donald Trump mit dönt” – mondta. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalások még folyamatban vannak, és „bármilyen kimenetel még lehetséges”. Mendoza két lehetséges jövőt vázolt fel: az egyik, ha Trump keményen fellép, a másik, ha az Egyesült Államok kivonul, ami viszont katasztrofális lenne.
Lehet olyan kimenetel, hogy Trump a helyes döntést hozza, teljes mellszélességgel támogatja Ukrajnát, és eldönti, hogy Putyin nem játszik tisztességesen, megbünteti őt, és gyakorlatilag az asztalhoz kényszeríti a béketárgyalásokra. De lehet a legrosszabb kimenetel is, ha Trump elveszíti érdeklődését az egész folyamat iránt, és szabad kezet ad Putyinnak, hogy azt tegyen Ukrajnával, amit akar
– vázolta a lehetőségeket a szakértő. Elmondta, hogy a mostani manőverezés arról szól, hogy befolyásolják Trump döntéseit. „A most történő események nagy része arról szól, hogy milyen pozícióba lehet helyezni Donald Trumpot, mert ez fogja meghatározni az ukrajnai […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!