Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Továbbra sem egyértelmű, hogy ki képviseli Oroszországot Isztambulban a béketárgyaláson csütörtökön. Vlagyimir Putyin sajtótitkára eleinte nem volt hajlandó elárulni, hogy az orosz elnök elmegy-e a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tervezett találkozóra, ahol a konfliktus lezárásáról tárgyalnának, majd szerda éjjel kiderült, Putyin nem szerepel az orosz delegáció tagjai között a Ukrajnával folytatandó béketárgyalásokon.
A több mint 11 éve tartó orosz–ukrán konfliktus történetében több tárgyalási kísérlet is volt, az erőszak megfékezése azonban kudarcba fulladt, és a konfliktus eszkalálódott. Oroszország 2022-ben teljeskörű inváziót indított Ukrajna ellen, és azóta sem sikerült semmilyen tartós tűzszünetet elérni, még az Egyesült Államok közbenjárásával sem.
A konfliktusban egyértelműen Oroszország az agresszor, a Krím félsziget 2014-es bekebelezése, majd a nyugati szomszéd ellen 2022-ben megindított teljes körű invázió több nemzetközi egyezménnyel is szembe ment, amely a két ország békés egymás mellett élését volt hivatott biztosítani.
Moszkva két ígéretet is megszegett
A Szovjetunió felbomlása után a két ország békés viszonyát és Ukrajna biztonságát az 1994-ben aláírt Budapesti Memorandum garantálta. Az egyezmény előtt Ukrajna – Moszkva kívánságára – leszerelte a Szovjetunió széthullása után az országban maradt nukleáris arzenált, cserébe Oroszország – az Egyesült Államokkal, és az Egyesült Királysággal együtt – a Budapesti Memorandumban vállalta, hogy „tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és a jelenlegi határokat”, és tartózkodik „Ukrajna területi integritása vagy politikai függetlensége elleni erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától”.
Három évvel később Moszkva és Kijev egy újabb egyezményben rögzítették békés szándékukat. Az 1997-ben aláírt Barátsági, Együttműködési és Partnerségi Szerződés mindkét felet „kölcsönös tiszteletre és bizalomra”, valamint „egymás területi integritásának tiszteletben tartására” kötelezte.
Mindkét paktum célja a két nemzet közötti konfliktus megelőzése volt. A Krím 2014-es megszállásával és annektálásával, valamint az ukrán területek először orosz proxyk, később az orosz hadsereg által történő megszállásával Oroszország sorozatosan megszegte mind a Budapesti Memorandumban, mind a barátsági szerződésben foglalt kötelezettségeit.
Ez akadályozta volna meg a háború eszkalálódását
A Krím félsziget orosz bekebelezése, valamint a donyecki és luhanszki szakadártevékenység után a két országot ismét tárgyalóasztalhoz ültették, hogy az Oroszország által megszegett megállapodásokat, és a békét helyreállítsák. Ezek voltak az úgynevezett minszki egyezmények.
A belarusz fővárosban aláírt első minszki egyezményben a felek több különböző vállalást tettek arra vonatkozóan, hogy az akkor még csak Kelet-Ukrajnát érintő „szeparatista” konfliktust beszüntetik. Az orosz és ukrán félen kívül a tűzszünetet aláírták a szeparatista köztársaságok is. Az egyezmény ellenére a harcok nem értek véget.
2015. február 12-én aláírták a második minszki megállapodást is, amely már valamivel részletesebben tartalmazta a megállapodást. A tűzszünet hatályba lépése után alig pár órával a szakadár területek és Kijev már megvádolta egymást a fegyvernyugvás megsértésével. Ennek ellenére a harcok az elkövetkező években, habár teljesen nem szűntek meg, de mérséklődtek a Moszkvából támogatott lázadók, és az ukrán fegyveres erők között
A minszki megállapodásokat […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!