Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Szerda délután rendeztek vitát az Európai Parlamentben, miután több újság oknyomozó cikkeiben azt állították, a 2010-es években Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén (ÁK) több fedésben működő magyar kém is volt, akik több, különböző uniós intézményeknél dolgozó magyar tisztviselőt próbálhattak beszervezni hírszerzés céljából.
A kémkedés gyanúja miatt még a magyar biztos, az ÁK-t 2015 és 2019 között vezető Várhelyi Olivér érintettsége is felmerült.
A lehetséges kémkedésről az Európai Bizottság már felállított egy belső vizsgálóbizottságot, valamint az uniós intézmény vezetője, Ursula von der Leyen is beszélgetett már róla Várhelyivel. Az EP-ben pedig Zöldek, valamint Dobrev Klára is egy vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték, ugyanakkor a Tisza Pártot is sorai között tudó Európai Néppárt (EPP) azt jelenleg nem támogatja.
A vitán elsőként az Európai Bizottság nevében a lengyel Piotr Serafin, a költségvetésért, a csalás elleni küzdelemért és a közigazgatásért felelős biztos szólalt fel először.
Serafin felszólalását azzal kezdte, hogy tisztában van azzal, hogy az Európai Bizottság és az európai intézmények célpontjai az információkat gyűjtő entitásoknak és csak növekszik ezeknek a veszélye. Hangsúlyozta, az Európai Bizottság határozottan és komolyan kezeli ezt a problémát, és megerősítik dolgozóik biztonsági ellenálló képességét.
A tisztségviselőiknek rendszeresen továbbképzéseket tartanak, ezenkívül az elhárító szolgálatuk együttműködik a tagállamokkal is. Ennek ellenére komolyan veszik a médiában megjelenő olyan állításokat is, mint hogy a magyar hatóságok kémkedhettek uniós tisztségviselők után.
Megerősíthetem, hogy belső vizsgálat zajlik jelen pillanatban is
– fogalmazott Serafin, aki elmondta, operatív okokból és a jelenleg is zajló nyomozás miatt nem számolhat be bizalmas információkról, de hangsúlyozta, az Európai Bizottság szolgálatai alaposan kivizsgálják a dolgot. Serafin elfogadja, hogy az EP és az állampolgárok nagyon érdeklődnek az ügy iránt, és hozzátette, csakúgy, mint egy hasonló, a magyar hatóságok OLAF munkatársaival szembeni lehetséges kémkedését, úgy a mostani helyzetet is komolyan kivizsgálják, mert ez az Európai Bizottság számára egy fontos ügy.
Ezek az incidensek aláássák a lojális együttműködés elvét a tagállamok és az európai intézmények között. A nyomozásokat még nem sikerült lezárni, de biztosíthatom Önöket, hogy az Európai Bizottság fel fogja vetni az aggályait a magyar kormánnyal szemben minden szinten
– jelentette ki Serafin, aki felszólalását azzal zárta, hogy megismételte, a bizottság elkötelezett saját biztonsága, valamint az ügy kivizsgálása mellett.
Tarr Zoltán: Az Orbán-kormány ma már nem rejti véka alá, hogy Oroszország érdekeit szolgálja
A Tisza Pártot is a sorai között tudó jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP) vezérszónoka a Tisza Párt delegációvezetője, Tarr Zoltán volt.
Tarr felszólalását azzal kezdte, hogy néhány hete még úgy készültek, hogy október 23-a előestéjén a magyar forradalom és szabadságharc hőseire emlékezhetnek majd, de sajnos szerinte nemcsak emlékezniük kell a hősökre, hanem szégyenkezniük is.
A leköszönő Orbán-kormány újabb botránya ismét árnyat vet hazánkra
– jelentette ki Tarr, aki szerint Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletét (ÁK) titkosszolgálati érdekek szolgálatába állították akkor, amikor Várhelyi Olivér volt a nagykövet.
Ez akkor még nem volt világos, de az Orbán-kormány ma már nem rejti véka alá azt, hogy Oroszország érdekeit képviseli Európában, miközben a magyar emberek mindig is a szabadság, a demokrácia és a nyugati szövetség mellett álltak
– mondta a Tisza delegációvezetője, aki ezután elmondta, hogy a Tisza EP-képviselői hisznek és vallják azt, hogy Magyarország helye Európában van, ahol a hősök emlékét ápolják és nem elárulják.
Végül az 1956-os forradalomra térve elmondta, annak emléke nem a szolgaság, hanem a szabadság öröksége, és ezt az örökséget védik és fogják képviselni.
Szocialisták: Ez nem egy kémfilm, hanem a valóság
A DK két EP-képviselőnek is helyet adó szocialista S&D nevében először a német Brigit Sippel szólalt fel. Sippel szerint az egy kémfilmből vett példa, hogy két ember találkozik, sugdolózik, majd pedig dokumentumot cserél, ám sajnos ez a valóság.
Sippel szerint a magyar kormány 2015 és 2019 között kémhálózatot hozott létre Brüsszelben és szerinte mindezt Várhelyi Olivér tudtával tették. Ezután felidézte, hogy már februárban egyszer vitáztak, amikor a magyar hatóságok az OLAF munkatársait figyelhették meg.
Ha a kormányok a civil ellenzékieket megfigyelik, ott bizony a demokráciát támadják
– jelentette ki Sippel, aki üdvözölte a bizottság vizsgálatát, és elmondta, hogy válaszokat vár az Ursula von der Leyen vezette intézménytől.
Ha csak egy része beigazolódik a vádaknak, akkor sem lehet csak a szavaknál maradni. Akkor világosan le kell vonni a következményeket az Európai Bizottság csúcsán is
– fogalmazott Sippel, aki elmondta, biztosítani kell, hogy Európa szabad és demokratikus maradjon.
Dömötör Csaba: Maguknak a magyar kormánnyal van bajuk
A Fideszt és a KDNP-t is sorai között tudó Patrióták Európáért (PfE) álláspontját a fideszes Dömötör Csaba ismeretette.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!