Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Először rossz viccnek tartottam az egészet: az átlagosan 2500 méter magasan fekvő, meredek hegyoldalakra épült etióp fővárosban semmi kultúrája nincs a kerékpározásnak, nem beszélve a fizikai kihívásokról. Mégis, már tavasszal is irdatlan ütemben haladt a munka, heti hét napban, napi 24 órában, hogy még az esős évszak beköszönte előtt elkészüljenek. És sikerült: szürreális élmény volt most október végén, amint az ember a frissen elkészült kerékpárút-hálózat mellett sétál, amelyet frissen ültetett pálmafák és gondosan öntözött fű szegélyezett, végigkísérve a főváros összes fontosabb közlekedési ütőerét.
A projekt a 2018-ban hivatalba került miniszterelnök, Abij Ahmed szimbolikus vállalkozása. Addisz-Abeba a kontinens regionális szervezetének, az Afrikai Uniónak a székhelye, és Afrika – legalábbis egyik – diplomáciai fővárosa. Éppen ezért
Abij meg akarta mutatni, hogy a gyorsan növekvő, de kissé lepusztult város képes a megújulásra. A bicikliút és a mellette egységesített járda valóban látványos ráncfelvarrás.
Különösen, hogy a sávokat valóban csak a kerékpárosok használják.
Persze nem azért, mert az etiópok annyira fegyelmezettek: az átadás utáni első hetekben száz méterenként álló rendőrök terelték le a rendetlen gyalogosokat a kétkerekűeknek fenntartott részről. De mostanra már nem kellenek rendőrök: a széles járdának köszönhetően a munkába igyekvők nem lépnek rá a bicikliútra. Amit egyébként – várakozásaim ellenére – az esős évszak se mosott el, ami nagy szó.
Etnikai ellentétek a Magasföldön
Összességében még örülhetnénk is, hogy a dolgok így alakultak, az esztétikai élvezet mellett azt is remélve, hogy előbb-utóbb kerékpárokkal is találkozunk a bicikliúton (legalábbis többel, mint most), ha nem tudnánk, hogy Addisz-Abebától pár száz kilométerre polgárháború dúl. Most nem Tigráj tartományban, ahol 2020 és 2022 között dörögtek a fegyverek, és amely konfliktusban egyes becslések szerint akár 600 ezer ember is életét veszthette. Hanem másik két fontos szövetségi államban, Amharába és Orómiában.
A két felkelésnek más-más az oka.
Amhara esetében politikai csoportjai egy része és a híres-hírhedt amhara milícia, a FANO elégedetlen volt azokkal a koncessziókkal, amelyeket a tigráji konfliktus lezárása után kapott. A 83 etnikumot magába foglaló államszövetségben ugyanis az amharák talán a legmeghatározóbb csoport: az államszövetség hivatalos nyelve az amhara, miközben ők adták az uralkodó elit zömét. Bár csak a második legnagyobb etnikum az oromók után, de politikailag évszázadokig meghatározták a Magasföld történéseit.
Az oromó Abij épp azért számíthatott rájuk a másik történelmileg nemzetalkotó népcsoport, a tigrájiak elleni harcban, mert az amharáknak elegük volt belőle, hogy 1991 és 2018 között de facto a tigrájiak vezették vaskézzel az államszövetséget. Ahogyan azonban az lenni szokott, Abij rájött, hogy szövetségesei túlságosan megerősödtek, és 2022 után megkezdte az amhara befolyás visszaszorítását. A feszültség akkor eszkalálódott fegyveres konfliktussá, amikor Addisz-Abeba megpróbálta részben leszerelni, részben integrálni a FANO-t a szövetségi Etióp Nemzeti Védelmi Erőkbe (ENDF).
A 2023 áprilisa óta tartó harcok miatt Amhara Régió jelentős része elérhetetlenné vált mind a kormány, mind a humanitárius szervezetek számára.
Szemben ugyanis a Tigrájt ellenőrző Tigráji Nép Felszabadítási Frontjával (TPLF), illetve fegyveres szárnyával, a Tigráji Védelmi Erőkkel (TDF) a FANO decentralizált, és nincs szoros központi felügyelet alatt. Sőt, néha nehéz elkülöníteni a politikai […] A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE! Forrás: *Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
https://index.hu/kulfold/2024/11/15/afrika-etiopia-polgarhaboru-gazdasag-etnikai-ellentet/