Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Április 28-án, kedden délelőtt vitáztak, délben pedig szavaztak az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a következő, 2028-tól induló uniós költségvetés, az ún. többéves pénzügyi keret (MFF) kapcsán. A vitán és a szavazáson részt vevő EP-képviselők arról döntöttek, a két jelentéstevője milyen mandátummal és milyen álláspontot követve tárgyaljon majd a költségvetésről a tagállamok kormányaiból álló társjogalkotó intézménnyel, az Európai Unió Tanácsával (röviden: Tanács).
A szavazás végeredménye túl nagy meglepetést nem okozott, hiszen még hónap elején szakbizottsági szinten már az EP Költségvetési Bizottsága megszavazta azt, viszont ahhoz, hogy az hivatalos állásponttá váljon, plenáris ülésen is jóvá kellett hagynia az EP egészének, valamint szavazni a benyújtott módosítókról.
Ez végül megtörtént, a Parlament álláspontját a 657, szavazáson részt vevő EP-képviselőből 370 támogatta, 201 ellenezte 84 tartózkodás mellett.
A magyar EP-képviselők közül a végleges javaslatot mindössze a Demokratikus Koalíció két EP-képviselője, Dobrev Klára és Molnár Csaba támogatta, míg a mi hazánkos Borvendég Zsuzsanna ellenezte. A Fidesz–KDNP 11 EP-képviselőjéből hárman hiányoztak (Deutsch Tamás, Gyürk András és Schaller-Baross Ernő), a jelen lévő 8 képviselőjük pedig tartózkodott.
A Tisza Párt 7 fős delegációjából jelen lévő négy EP-képviselő a módosító indítványoknál még szavazott, azonban a végleges szövegnél végül nem nyomtak gombot.
Tíz százalékkal növelné az EP a költségvetést a következő hét évre
Az Európai Bizottság még tavaly júliusban mutatta be az MFF-tervezetét, ami kapcsán az Ursula von der Leyen vezette intézmény azt javasolta, növeljék a költségvetés nagyságát: a tagállamok a bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1,1 százaléka helyett 1,26 százalékát fizessék be tagdíjként, hogy többek között így tudják visszafizetni a koronavírus-járvány miatt felvett uniós hitelt, valamint legyen forrás az elmúlt években bemutatott költséges uniós programokra például a fegyverkezés terén.
Ezenkívül az Európai Bizottság azt javasolta, növeljék az EU saját forrásait is. Ezek azok a bevételek, amelyeket az Európai Unió saját jogon, önállóan szed be – ezek közül a legismertebb a vámtarifák az EU-n kívül érkező országokból.
Az Európai Parlament ugyanakkor még a Von der Leyenék által javasolt hozzájárulást is még inkább növelné.
Álláspontjában – amit a tagállamokkal folytatott tárgyalások során képviselni fog az EP két tárgyalója – az Európai Parlament a tagállamok hozzájárulását a GNI-jük 1,26 százaléka helyett 1,27 százalékban határoznák meg, így az Európai Bizottság által tervezett 1,8 billiárd eurós költségvetés valamennyivel több lenne, mint 2 biliárd euró. Sőt, az EP támogatja az új saját források bővítését is, amitől évi 60 milliárd euró többletbevételt szeretnének.
Erre az EP javaslata szerint részint amiatt van szükség, mert egyrészt nem támogatják sem az agrártámogatások, sem pedig az EU átlagához képest leszakadt régiók fejlesztését célzó kohéziós források csökkentését,
Továbbá az EP azt is szeretné, hogy a koronavírus-járvány után az európai gazdaságok visszapattanását segítő helyreállítási alapra felvett uniós hitel visszafizetése ne a következő MFF-t terhelje, hanem az azon kívül maradjon.
Utóbbi az EP számításai szerint összesen a tagállamok GNI-jének 0,11 százalékát teszi ki, így lényegében a javaslatuk célja, hogy a NextGenEU visszafizetése ne vegye el az uniós prioritások elől a forrást.
Az EP ellenzi az MFF nemzetiesítését, de ebben valószínűleg nem osztanak neki lapot
Az MFF kapcsán az EP azzal bízza meg majd az intézmények közötti tárgyalásokon a két jelentéstevőt, Siegfried Muresant (román, Európai Néppárt) és Carla Tavarest (portugál, S&D), hogy védjék az infláció ellen a költségvetést, valamint a jelenlegi közös agrárpolitikára (KAP) fordított források nagyságát tartsák meg, és továbbra is maradjon meg külön programként a KAP és a kohéziós alap, miközben az Európai Bizottság tervezete szerint azt összevonnák más alapokkal.
Emellett az EP azt szeretné, hogy többet fordítsanak a versenyképességi alapra, valamint az EU kutatási és oktatási programjaira, a Horizont Európára és az Erasmus+-ra.
Az elfogadott álláspontban üdvözölték és támogatják az Európai Bizottság prioritásait, így a versenyképességre, a védelemre, az infrastruktúrára, innovációra, egészségügyre, oktatásra és a kultúrára szánt források növelését, ahogy egyetértenek a külpolitikára fordított összegek emelésével is, ugyanakkor annak a mértékét már vitatják.
Az Európai Parlament azonban ellenzi az MFF strukturális reformját, az Európai Bizottság által […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!