Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Ritka, hogy egy globális gazdasági visszaesés kibontakozását olyan pontossággal tudjuk követni, mint manapság. A Kínára kivetett 145 százalékos amerikai vámmal és a 125 százalékos pekingi megtorló vámmal a világ legnagyobb kétoldalú kereskedelmi kapcsolata gyakorlatilag befagyott. Még nem is kezdtük el látni a következményeket és a tovagyűrűző hatásokat, kezdve a közelgő amerikai inflációs sokktól az amerikai államkötvények kínai vásárlásának esetleges visszafordulásáig.
Más országok 90 napos haladékot kaptak, miután rövid időre 50 százalékos új amerikai kamatlábak léptek életbe, de a világméretű megrázkódtatás veszélye továbbra is fennáll. Minden egyes nappal, amikor az Egyesült Államokban és máshol a vállalkozások és a befektetők nem tudják megtervezni vásárlásaikat és befektetéseiket, a világgazdaság fogaskerekei egyre lassabban forognak.
Az, hogy a dolgok milyen gyorsan elfajulhatnak, az után vált világossá, hogy Donald Trump amerikai elnök április 2-án új vámokat jelentett be szinte az összes amerikai importtermékre. A pénzügyi piacokon napok alatt dollármilliárdok füstöltek el. Ahogy a befektetők elkezdték eladni a dollárt és az amerikai kötvényeket, a veszély egyre világosabb lett. Mivel sem Trump, sem Hszi Csin-ping kínai elnök nem mutat hajlandóságot a meghátrálásra, nagy a kockázata annak, hogy konfrontációjuk globális gazdasági visszaesést okozhat.
Mit mond számunkra a gazdaságtörténet?
Az Egyesült Államok gazdaságtörténete sokat tud mondani arról, hogy a kereskedelmi háborúk hogyan indíthatnak el valami sokkal, de sokkal rosszabbat. A 19. század eleje óta az Egyesült Államok hat gazdasági depressziót szenvedett el – definíció szerint hat vagy több negyedéves tartós gazdasági zsugorodást.
Egy kivételével mindegyiket közvetlenül vámok és kereskedelmi embargók okozták, vagy jelentősen súlyosbították.
Donald Trump vámpolitikája pusztító lesz, hacsak valakinek nem sikerül szembeszállnia vele és véget vetni annak – írta meg a Foreign Policy hasábjain Scott Reynolds Nelson, a University of Georgia gazdaságtörténésze.
Andrew Jackson elnök elhamarkodott intézkedései a nemzetközi kereskedelemben gazdasági válságot okoztak Amerikában. A korábbi, 1819-es depresszió óta hosszú hitelláncok finanszírozták a gyapotültetvények terjeszkedését az Egyesült Államok déli részén. Mivel a kamatlábakat a Bank of England határozta meg, egy kis kamatemelés Londonban lehetetlenné tehette a rabszolgatartók számára, hogy földet vagy rabszolgákat vásároljanak New Orleansban.
A drasztikus Smoot–Hawley-vámtörvény nagymértékben hozzájárult az 1930-as évek nagy gazdasági világválságához,
bár egyes gazdaságtörténészek az amerikai túlzott pénzkínálatot, az amerikai értékpapírok boom-bust ciklusát és a megoldatlan európai háborús adósságokat emelték ki közvetlenebb okokként – írja honlapján a washingtoni <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!