Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Idén Brazíliában, Rio de Janieróban gyűltek össze a G20-ak, ahol többek között a demokráciáról, integrációról és az országok együttműködéséről lett volna szó, hogy azzal olyan globális kihívásokról tárgyaljanak, mint a klímaváltozás, a társadalmi egyenlőtlenségek és a geopolitikai krízisek – elsősorban az ukrajnai és közel-keleti háborúkról.
Azonban Donald Trump megválasztása, valamint az ukrajnai háború hétvégi fejleményei miatt a napirendet ha nem is teljesen felülírta, de jelentősen megváltoztatta.
Lula da Silva, a házigazda brazil elnök elsősorban arra szerette volna a csúcstalálkozót felhasználni, hogy reformálják meg a kormányközi, nemzetközi szervezetek működését – többek között a multilaterális pénzügyi intézményekkel kapcsolatban –, de ezenkívül a fenntartható növekedés, a leggazdagabbak megadóztatása, majd az ebből finanszírozott szegénység és éhínség elleni harc lett volna a téma – Trump megválasztása miatt ugyanakkor ezen programoknak a jövője kérdésessé vált.
Az Egyesült Államok következő elnöke első ciklusa, valamint kampánya alatt is elsősorban a leggazdagabbak adóterheinek csökkentését hirdette, a nemzetközi együttműködés, valamint a nemzetközi szervezetekben vállalt amerikai szerep helyett egy befelé forduló külpolitikát hirdet, azaz szinte teljesen az ellenkezőjét, mint amivel Lula szeretett volna foglalkozni.
Megmenteni a félresiklott klímatalálkozót
Idén az ENSZ éves klímakonferenciáját Azerbajdzsánban rendezik, ugyanakkor a november 11-én kezdődött, majd ezen a héten, 22-én végződő COP29 eddig sajtóhírek szerint nem túl sikeres. Egyrészt a klímacsúcsot szintén befolyásolja, hogy az Egyesült Államokban jövőre olyan elnök lesz, aki a klímaváltozást tagadja, másrészt gazdasági programjának egy jelentős eleme a környezetet rendkívül terhelő repesztéses olajkitermelés (fracking) adja.
Ezenkívül a klímacsúcson maga a házigazda, Ilham Alijev azeri elnök is sokat tesz azért, hogy az sikertelen legyen: miközben a klímaváltozásról, valamint az annak visszaszorítására tett globális lépésekről kéne tárgyalni, Alijev elnyomással vádolta meg Franciaországot Új-Kaledóniával kapcsolatban, ami miatt Franciaország végül úgy döntött, bojkottálja az eseményt, míg Argentína elnökük, Javier Milei döntése miatt visszahívta tárgyaló delegációját.
A klímakonferenciát ráadásul Azerbajdzsán rendezi, amelynek gazdasága rendkívül kitett a fosszilis energiahordozók értékesítésének, miközben épp azok kivezetéséről kéne megállapodniuk a feleknek.
A tárgyalások részint ezek miatt is lassan haladnak, például a kibocsátáscsökkentés, vagy az átállás finanszírozásával kapcsolatban, ami miatt sajtóhírek szerint egyre több a frusztráció a delegáltak körében.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár emiatt arra kérte a klímacsúccsal párhuzamosan találkozó G20-akat, hogy mutassanak példát vezetésből és kössenek kompromisszumokat.
Guterres szerint a világ a COP29 helyett eleve a G20-ra figyel, másrészt a G20-országok adják a klímaváltozásért felelős gázok kibocsátásának 80 százalékát, ezért leginkább tőlük függ a klímakonferencia sikeressége is – emiatt szólította fel Guterres a G20-akat vezető állam- és kormányfőket, hogy mutassanak példát, ami hátha előmozdítja a megrekedt tárgyalásokat a klímacsúcson is.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!