Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Július 7–8-án rendezik Ankarában a NATO-tagállamok csúcstalálkozóját, amelyen a résztvevők három fő témát tekintenek át. A tárgyalások első napján tartják a védelmi ipari fórumot, amely az észak-atlanti szövetségi védelmi termelését, beruházásait és innovációit egyezteti egymással. A fókuszban a NATO 5 százalékos védelmi beruházási célkitűzésének teljesítése áll, illetve az, hogy ez a forrás miként fordítható a védelmi termelés, együttműködés és közös beszerzések fokozására, amellyel erősítik a szövetség elrettentő erejét.
Miközben óriási biztonsági készültség mellett zajlik a csúcstalálkozó szervezése, Ankara betiltott minden megmozdulást június 28. és július 10. között. Ennek ellenére két héttel az esemény előtt több török városban, Isztambulban, Ankarában és Izmirben is tiltakoztak a szak- és a civil szervezetek a növekvő katonai kiadások és a NATO bővítési politikája ellen. A Human Rights Watch és helyi jogvédők beszámolói szerint a demonstrációk ellen fellépő hatóságok több mint 200 embert vettek őrizetbe.
A NATO-csúcstalálkozón mind a 32 tagállam képviselteti magát, köztük Magyar Péter magyar miniszterelnök, továbbá részt vesz az eseményen Volodimir Zelenszkij ukrán, I Dzsemjong dél-koreai elnök, António Costa, az Európai Tanács és Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. Az iráni háború miatt több közel-keleti állam külügyminisztere is tárgyal Ankarában.
Donald Trump kiszállna Európa finanszírozásából
Mark Rutte, a szervezet főtitkára három fő prioritást jelölt meg: a védelmi kiadások további növelését, a transzatlanti védelmi ipar termelésének erősítését, valamint Ukrajna további támogatását. Várhatóan a tagállamok vezetői reagálnak Donald Trump NATO-val kapcsolatos kritikáira, valamint arra az aggodalmaira, amelyek a szövetség politikai kohéziójára és hitelességére vonatkoznak.
Ugyanis az Egyesült Államok egyik kiemelt célja, hogy európai szövetségeseit és Kanadát a védelmi kiadások növelésére és nagyobb katonai szerepvállalásra ösztönözze.
Mark Rutte a csúcstalálkozó előtt kiemelte, hogy a tagállamok együttesen 1200 milliárd dollárral növelték védelmi kiadásaikat az elmúlt évtizedben, és 2025-ben minden szövetséges állam elérte vagy meghaladta a GDP 2 százalékát. Ugyanakkor Washington azt várja, hogy szövetségesei konkrét tervekkel álljanak elő, miként emelik 5 százalékra ezt a számot 2035-ig.
A csúcstalálkozó másik kiemelt témája Ukrajna támogatásának folytatása lesz, a NATO főtitkára hangsúlyozta, hogy egy esetleges megállapodásnak biztosítania kell, hogy Vlagyimir Putyin soha többé ne kísérelje meg Ukrajna lerohanását. A többi tagállam azonban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Trump-kormányzat alatt csökkenhet az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatása, amelyet befolyásolt az iráni háború. Ez utóbbiról szintén születhet nyilatkozat a szövetség részéről.
Az amerikai elnök második ciklusa alatt számos olyan kijelentést tett, amely kétséget ébresztett szövetségeseiben a Trump-adminisztráció elkötelezettségével kapcsolatban. Mint például Grönland annektálásának terve vagy az Európában állomásozó amerikai csapatok létszámának csökkentése. Emellett Donald Trump többször kritizálta a NATO-t, amiért szövetségeseitől nem kapott segítséget a Hormuzi-szorosban közlekedő hajók megvédésére.
Óriási összegekről szól ismét a csúcstalálkozó
A 2025-ös hágai NATO-csúcson a tagállamok vállalták, hogy 2035-ig megemelik védelmi kiadásaikat GDP-jük 5 százalékára. Alapvetően azonban ez a szám két részre bontható: 3,5 százalék az alapvető védelmi szükségletekre, valamint a szövetség célkitűzéseinek teljesítésére, valamint további 1,5 százalék a tágabb értelemben vett védelemhez és biztonsághoz kapcsolódó beruházásokhoz kapcsolódik.
Az elmúlt évben az európai szövetségesek és Kanada együttesen több mint 139 milliárd dollárral növelték védelmi kiadásaikat, amely csaknem 20 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. Egy évtized alatt ezen országok közös védelmi kiadása a GDP 1,4 százalékáról 2,3 százalékra nőtt, amely 2021-es árakon számítva több mint 571 milliárd dollár költséget takar. A vállalás ütemezését és arányait 2029-ben vizsgálják felül.
Az észak-atlanti szövetség tagállamai védelmi költségvetésüket csökkentették a hidegháború befejezése után, a 2001. szeptember 11-i események után viszont a fokozódó terrorveszélyre került át a hangsúly. A Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása után a NATO keleti […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!