Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az év elején a 18 éves német férfiak kötelező kérdőívet kaptak, amelyben nyilatkoztak katonai szolgálatra való alkalmasságukról, a múlt hónapban elfogadott törvény értelmében. A hadseregbe való belépés egyelőre önkéntes, de a törvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy bevezesse a kötelező szolgálatot, hogy elérje célját, amely szerint a második világháború óta először építi fel Európa legerősebb hadseregét.
Toborzás Európa legerősebb hadseregébe
Tavaly novemberben az aktív szolgálatban álló katonák száma 184 000 fő volt, ami 2500 fős növekedést jelent május óta, amikor Friedrich Merz kancellár először jelentette be a parlamentnek, hogy a hadseregnek (Bundeswehr) „Európa legerősebb hagyományos hadseregévé kell válnia”.
Ez a legnagyobb létszám, amellyel nagyon régóta rendelkeztek, és már most is a legerősebb haderő, amellyel 2021 óta rendelkezünk
– nyilatkozta már Timo Graf, a potsdami Bundeswehr Katonai Történeti és Társadalomtudományi Központjának vezető kutatója az Al Jazeera-nak.
A kormány 23 hónapos szerződésekkel, kedvező fizetésekkel és juttatásokkal csábítja az önkéntes szolgálatot vállalókat. Ezek a szerződések aztán határozatlan idejű hivatásos szolgálatra is meghosszabbíthatók.
„A fizetés 2600 euró (körülbelül 1 millió forint), és mivel a lakhatás és az egészségbiztosítás ingyenes, adók és levonások után körülbelül 2300 euró (körülbelül 890 ezer forint) marad nekik. Ez fiatalok számára nagyon sok pénz” – mondta Graf.
Ki fenyeget kit?
Németország NATO-kötelezettségvállalást tett, hogy 2035-re 260 000 aktív szolgálatban álló katonát foglalkoztat, és a tartalékosok számát 200 000-re duplázza. Ezzel közel kerülne a hidegháború végén létező félmilliós hadsereghez. A hír kellemetlenül érintette Moszkvát.
Németország új kormánya felgyorsítja az Oroszországgal való teljes körű katonai konfrontációra való felkészülést
– nyilatkozta Szergej Nechajev, Oroszország németországi nagykövete a német Apolut hírportálnak egy múlt hónapban adott interjúban.
Németország szempontjából azonban éppen Oroszország Ukrajnából való kivonulásának megtagadása táplálta azt a politikai akaratot, hogy idén 108 milliárd eurót fordítsanak a fegyveres erők újjáépítésére, ami a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékának felel meg, és több mint kétszerese a 2021-es 48 milliárd eurós költségvetésnek.
„Alig egy év alatt a védelmi kiadások növelését támogatók aránya 58 százalékról 65 százalékra emelkedett” – mondta Graf. 2030-ra Németország GDP-jének 3,5 százalékát kell védelmi kiadásokra fordítania.
A Politbarometer, egy német választási közvélemény-kutató és televíziós műsor decemberi felmérése szerint a tíz németből nyolc ma már meg van győződve arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem komolyan törekszik a béke megkötésére az ukrajnai háborúban, és sokan elhiszik a hírszerzési tisztviselők figyelmeztetéseit, miszerint Oroszország végül a NATO-országokra is kiterjeszti a háborút.
2029-et mutatták be lehetséges dátumként, amikor Oroszország megtámadhatja a NATO-t, és ez lett a referencia-dátum az emberek számára
– mondta Graf. Elmondása alapján az elmúlt négy év háborús eseményei alapján látható, hogy „alva jártunk, és nem értettük a helyzet súlyosságát”. Szerinte Európa jövője forog kockán.
A németek elvesztették bizalmukat Trump Amerikájában
Az Oroszországtól érkező fenyegetés csak a képlet egyik fele. A német társadalom az elmúlt évben hasonló átalakuláson ment keresztül az Egyesült Államokba vetett bizalom elvesztése terén.
A ZDF állami csatorna egy 2025 júniusában végzett közvélemény-kutatásában azt kérdezte a németektől:
„Az Egyesült Államok továbbra is garantálni fogja Európa biztonságát a NATO részeként?”
73 százalékuk nemmel válaszolt. Decemberre ez a többség 84 százalékra emelkedett.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!