2025. április 20., vasárnapMa Konrád, Tivadar napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 407,00 Ft | USD: 358,00 Ft | CHF: 438,00 Ft
2025.04.20. Konrád, Tivadar Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 407,00 Ft | USD: 358,00 Ft | CHF: 438,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Diplomáciai konfliktusokhoz és társadalmi feszültségekhez vezet az egyre súlyosabb a vízhiány Iránban

Hirdetés

Diplomáciai konfliktusokhoz és társadalmi feszültségekhez vezet az egyre súlyosabb a vízhiány Iránban

A washingtoni központú World Resources Institute 2023-ban „Aqueduct” címmel publikált jelentése szerint Irán a világ vízhiánnyal leginkább küzdő 25 országának egyike. Az iráni energiaügyi minisztérium idén márciusban közzétett adatai alapján a helyzet azóta sem javult. Az országban az átlagos éves csapadékmennyiség 101 milliméter volt, ami közel 40 százalékos csökkenést mutat az előző évi adattal összehasonlítva. Az adatokból az is kiderül, hogy Irán 31 tartományából 28-ban a csapadék mennyisége elmaradt az előző évitől.

A vízgazdálkodási problémákhoz vezető okok sokrétűek. A globális klímaváltozás által okozott szárazság és elsivatagosodás mellett a 20. század közepén elindított és a környezetvédelmi szempontokat háttérbe szorító ipari modernizációs programok (beleértve a gát- és csatornarendszerek építését), a növekvő népességszám, a fokozódó urbanizáció, valamint a társadalom fogyasztásai szokásaiban bekövetkező változások egyaránt hozzájárultak a jelenlegi súlyos helyzet kialakulásához. A víz átgondolatlan, s ennek következtében pazarló felhasználása napjainkban még ennél is nagyobb problémát jelent.

Amellett, hogy a vízhiány súlyos diplomáciai konfliktusokhoz is vezetett a szomszédos államokkal, az 1979-ben meghirdetett, önellátásra törekvő gazdasági program, az „ellenállási gazdaság” fenntarthatóságát is megkérdőjelezi és súlyos élelmezésbiztonsági dilemmákat is felvet. A vízhiány ugyanis különösen súlyosan érinti a mezőgazdasági szektort. A teljes vízfelhasználás megközelítőleg 90 százalékát igénylő agráriumban alkalmazott árasztásos öntözési technológia elavult, amit az is jelez, hogy a felhasznált vízmennyiségnek hozzávetőlegesen csupán a harmada hasznosul, a többi jórészt elpárolog.

Hirdetés

Súlyos társadalmi feszültségek 

A kialakult helyzet súlyos társadalmi és politikai következményekhez vezetett. A kormányzati intézkedések elmaradása miatt a vízhiány által leginkább érintett városokban 2012 óta rendszeresek a tiltakozó megmozdulások.

Az eddigi legnagyobb és legtöbb halálos áldozatot követelő tüntetések 2021 júliusában voltak az Irán délnyugati részén található Khuzesztán tartományban, amely a vízválság egyik gócpontjának is tekinthető. A tartomány jelentős szénhidrogénkészletekkel rendelkezik és nagyszámú arab kisebbségnek ad otthont. Az Amnesty International értesülései szerint az ország éléskamrájának is tekinthető Khuzesztán tartományban kirobbant, etnikai fennhangokat sem mellőző tüntetéseken a rendfenntartó erők legalább nyolc demonstráló életét oltották ki. A tiltakozások Irán számos nagyvárosára, köztük Iszfahánra és a fővárosra, Teheránra is átterjedtek.

Legutóbb márciusban voltak erőszakos tüntetések a súlyosbodó vízhiány miatt Iszfahán tartomány keleti részén. Bár a tartományon keresztülhalad a 400 kilométer hosszú, a régió mezőgazdaságát vízzel ellátó Zájanderud, mára a meder több fő szakaszán is lényegében kiapadt. (Ennek fényében különösen abszurd, hogy a folyó neve magyarul „életet adót” jelent.) A vízhozam elapadásához egy korábbi kormányzati döntés vezetett, amelynek értelmében Iszfahán, valamint Csahármahál és Bakhtiár tartományokból az 1960-as évek óta a folyó vizét a vízhiány által még inkább sújtott tartományok, főként a sivatagos Jazd felé vezetik el.

A Zájanderud iszfaháni szakaszán jelentkező alacsony vízhozam s az előálló öntözési problémák ellenére az állam nem nyújt érdemi támogatást a helyi gazdáknak, akik e miatt az utcára vonultak a kormány vízgazdálkodási politikája elleni tiltakozásként. A tüntetések március végén érték el a tetőpontjukat, amikor az egyik Jazdba tartó vízvezetéket megrongálták. A tiltakozásnak ez a formája nem újdonság, mivel 2012 óta legalább húsz ilyen eset fordult elő. Bár az incidenst követően, április elején a kormány engedélyt adott a gátak megnyitására, tíz napon át, ez a lépés aligha kompenzálja az iszfaháni gazdák által elszenvedett károkat. 

<img id="kep_szerkfoto_image_61433143" […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/04/14/iran-vizhiany-vizpazarlas-klimavalsag/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Az unoka hamis bankjegyekre cserélte a nagymama pénzét, aki lebukott a boltban

Egy 40 éves cseh férfinak pénzre volt szüksége, ezért fénymásolón hamis bankjegyeket készített, amelyeket kicserélt …