Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mint arról korábban beszámoltunk, történelmi mérföldkőhöz érkezett Dél-Korea, ugyanis az ország fennállása óta először rendezte meg az UNESCO Világörökségi Bizottság ülését. A 48. ülésszak ünnepélyes megnyitóját július 19-én tartották a puszani BEXCO konferencia- és kiállítási központban. A rendezvényre a világ csaknem 196 országából érkeztek küldöttek, valamint magas rangú dél-koreai és nemzetközi tisztségviselők.
Az Indexnek lehetősége volt részt venni az eseményen, ahol találkoztunk a magyar delegáció tagjaival, és lapunknak nyilatkozott Puha Magdolna, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium világörökségi szakterületének vezetője, akit elsősorban arról kérdeztünk, hogy milyen szerepet játszott Budapest az idei ülésen, és hogyan zajlik a magyar világörökségi helyszínek megőrzési állapotának évenkénti értékelése.
Magyarország tavaly ünnepelte, hogy negyven éve tagja a világörökségi egyezménynek. Ez alatt a négy évtized alatt nyolc világörökségi helyszín került fel a magyar listára, ezek egyike a fővárosi helyszín, a Duna-part, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
– mondta, hozzátéve, hogy a világörökségi bizottsági ülések minden évben ugyanabban a szerkezetben zajlanak, és minden alkalommal más – éppen bizottsági tagságot betöltő – ország rendezi meg azokat.
A tényleges döntéshozó testület a 21 tagú bizottság, amelynek Magyarország jelenleg nem tagja, így megfigyelőként vesz részt az üléseken – hozzászólásra van lehetőség, de a vitákban és a döntéshozatalban nem vesz részt. Magyarország korábban kétszer is volt már a bizottság tagja, és 2002-ben Budapest is rendezett világörökségi bizottsági ülést, akkor Fejérdy Tamás építész, címzetes egyetemi tanár, műemlékvédelmi szakmérnök elnökölt. Legutóbb 2021-ben volt tagja az ország a testületnek, ez azonban a járványhelyzet miatt online formában zajlott.
Az ülések napirendje évről évre hasonló felépítést követ: az első napokban általános napirendi pontok szerepelnek, ezt követik a rendszerint komolyabb vitákat kiváltó megőrzési állapotjelentések, majd a jelölési eljárások, amelyek során új helyszínek kerülhetnek fel a világörökségi listára. Utóbbira – mint fogalmazott – Magyarországon már régóta nem volt példa.
Puha Magdolna a világörökségi jelölésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a várományos helyszínek felülvizsgálata keretében folyamatban van az előkészítése ilyen jelölésének, de még nagyon korai szakaszban járnak.
Budapest, Fertő, Tokaj – három helyszín a megőrzési állapotjelentések napirendjén
Idén három magyar helyszín is szerepelt a megőrzési állapotjelentések napirendjén: a budapesti, a fertői és a tokaji. Elmondása szerint Budapest esetében ez közel egy évtizedre nyúlik vissza:
a helyszínnek szinte minden évben be kellett nyújtania részletes jelentést arról, hogyan őrzi meg azt a kiemelkedő egyetemes értéket, amellyel annak idején felkerült a világörökségi listára.
Hangsúlyozta, hogy ezeknek a jelentéseknek a tartalma több elemből tevődik össze, és bár a nyilvánosságban gyakran a Hauszmann-programhoz – a Budai Várnegyed rekonstrukciós programjához – szokták kötni, az elmúlt tíz évben más olyan kérdéses elemek is felmerültek, amelyekkel az elmúlt időben több európai nagyváros is szembesült. Szerinte ez ugyanakkor folyamatos szakmai párbeszédet teremt a részes állam, az UNESCO és a tanácsadó testületek között. Ennek részeként korábban úgynevezett tanácsadó missziót is fogadtak Budapesten.
Fontos fordulópontnak nevezte, hogy a bizottság a tavaly előtti döntésében javasolta egy reaktív monitorozó misszió meghívását, amely – szemben a tanácsadó misszióval – egy konkrét, felmerült problémára reagál. A szakértők (UNESCO, ICOMOS) tavaly februárban ötnapos program keretében bejárták a teljes budapesti világörökségi helyszínt. A magyar fél ekkor kifejezetten kérte, hogy a szakértők adjanak tanácsot a helyszín kezelési tervének véglegesítéséhez, ami kapcsán egy szakmai dialógus indult el: konkrét szempontokat, javaslatokat és irányokat fogalmaztak meg, és kérték egy munkaközi verzió benyújtását is, hogy pontosabban tudják véleményezni azt.
Nem igaz, hogy Budapest a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáján volt
Puha Magdolna külön kitért arra a – szerinte tartósan félreértett – kérdésre, hogy Budapest szerepelt-e valaha a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáján.
Mint tisztázta: soha nem került fel erre a listára, csupán évről évre szóba került a bizottsági vitákon a kérdés, hogy indokolt lenne-e ez a lépés.
Elmondása szerint erre a bizonyos listára való felkerülés sokak számára megbélyegzésként hat, holott az UNESCO szándéka ezzel eredetileg éppen a támogatás lett volna: egy problémás helyzetben lévő részes államnak nyújtott globális segítségmozgósítás. Volt olyan részes állam, amely a bizottsági vitákban kifejezetten amellett érvelt, hogy egy-egy helyszín számára előnyösebb lenne a veszélyeztetett listára kerülés, mert az jobban biztosítaná a probléma kezelését.
Kiemelte, hogy ellentétben a korábbi évekkel, idén – ahogy már tavaly sem – a bizottság döntése már nem tartalmazta azt a megfogalmazást, hogy meg kellene vizsgálni, indokolt-e a veszélyeztetett listára helyezés. Szerinte ez azt jelzi, hogy a nemzetközi testület elismerte, hogy a kialakult dialógus Magyarországgal megnyugtató: nem azért, mert nincsenek problémák, hanem mert van egy kezelhető ütemterv ezek megoldására.
A Fertő tó „kiszáradása” valójában egy természetes ciklus
A fertői világörökségi helyszín – amely Ausztriával közös, határon átnyúló terület – esetében a jelentéstételi kötelezettség enyhébb: elegendő kétévente benyújtani. Puha Magdolna szerint a helyszín értékelésekor nem az számít, hogyan néz ki külön a magyar és külön az osztrák oldal, hanem a teljes terület állapotát vizsgálja a világörökségi központ és a tanácsadó testületek. A két ország eltérő jogi és szabályozási környezete komoly kihívást jelent, ám az elmúlt években – szavai szerint – nagyon jó szakmai együttműködés alakult ki a magyar és osztrák kapcsolattartók között.
Külön reagált a Fertő tó „kiszáradásáról” szóló hírekre. Mint mondta, a Fertő tó úgynevezett fertő típusú tó, amelynél normális jelenség, hogy 100–150 évente kiszárad – ez a folyamat a tóra nézve akár hasznos is lehet, hiszen a szél ilyenkor kifújja a mederből az eliszaposodott üledéket, ami hozzájárul ahhoz, hogy a környező dombok kiváló szőlőtermő területté váljanak. Ugyanakkor elismerte, hogy ezt a folyamatot a klímaváltozás gyorsíthatja és emberi léptékkel nézve – egy emberöltő alatt – megrázó azt látni, ha egy tó kiszárad.
A fertő típusú víztestek – mint például a Fertő tó mellett a Velencei-tó is – esetében az időszakos apadás önmagában nem rendkívüli jelenség. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a klímaváltozás hatásai valóban léteznek, csak nem egyformán jelentkeznek minden víztestnél – ezért kulcsfontosságú tudni, melyik víztest milyen típusú, és a beavatkozásokat is ehhez kell igazítani, hiszen egy élő víztest kémiai és biológiai egyensúlya nagyon érzékeny.
Digitális térképek és közelgő évfordulók
Az ülésen a szakmai napirend technikai, ám szerinte korántsem lényegtelen pontja volt a világörökségi helyszínek térinformatikai módszerekkel készített, modern térképeinek elfogadása. Jövőre lesz negyven éve, hogy Budapest és Hollókő elsőként felkerült a magyar világörökségi listára, és az akkori térképészeti technológia értelemszerűen nem hasonlítható a maihoz. A világörökségi központ régiónként kéri be a frissített térképeket; Magyarország az összes helyszínére vonatkozóan teljesítette ezt a kötelezettséget. Tavaly a budapesti helyszín térképét fogadták […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!