2021. április 21., szerdaMa Konrád napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 301,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
2021.04.21. Konrád Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 362,00 Ft | USD: 301,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Csernobil ma: utazás a halál birodalmába

Hirdetés

Csernobil ma: utazás a halál birodalmába

Natalja Tyerescsenko 21 éves ukrán lány, aki minden további nélkül dolgozhatna hoszteszként, sőt, akár még a Miss Ukrajna-választáson sem lenne esélytelen – ehelyett túrákat vezet a halál birodalmába, a csernobili atomerőműtől mindössze három kilométerre fekvő Pripjatyba, ebbe a kísérteties, lakatlan szellemvárosba. Most, az utóbbi bő egy évben, mióta tombol a koronavírus-világjárvány, erősen pang az üzlet, de szombati Zoom-beszélgetésünk előtt egy nappal is Natasa még négy amerikai turistát kalauzolt az 1986. április 26-án – az ortodox húsvét idején – hajnali 1 óra 23 perc 45 másodperckor bekövetkezett robbanás előtt még ötvenezres, de idestova 35 éve lakatlan településen.

Három hét múlva a harmincötödik évfordulóját – majdnem azt írtam: ünnepeljük, de hát ennél morbidabb megfogalmazást nem is használhatnék a történelem legsúlyosabb atombalesetének.

Az úgynevezett INES-skálán, amely 1-től 10-ig terjed, mindmáig két nukleáris katasztrófa érte el a 7-es fokozatot, a csernobili és a 2011-es fukusimai, amit egy földrengés és az azt követő cunami idézett elő.

Hirdetés

A baleset a csernobili atomerőmű negyedik blokkjában, egy rosszul megtervezett és rosszul kivitelezett, a reaktor biztonságát felmérő teszt során következett be, amit a reaktor karbantartás miatti leállítására időzítettek. A reaktor konstrukciós hibái, illetve a tesztet végrehajtó, a reaktor hiányosságait nem ismerő operátorok tevékenységén túl a balesethez további okok is hozzájárultak. A tesztet menet közben el kellett halasztani, ezért olyanok is részt vettek a kísérletben, akik nem voltak felkészítve. Ezenfelül még menet közben az eredeti terveken is módosítottak, magyarul gyakorlatilag improvizáltak. Az erőmű dolgozóinak lakhelyéül szolgáló Pripjaty városa – ahová Natasa túrákat vezet a 120 kilométerre fekvő ukrán fővárosból, Kijevből – az erőműtől mindössze három kilométerre épült.

Hogy hány halálos áldozata volt a csernobili atomerőmű 4-es blokkjában történt robbanásnak, az pontosan kideríthetetlen, mivel a szám még ma is folyamatosan nő.

Ami tény: a robbanást követően néhány óra alatt evakuálták Pripjaty városának teljes, mintegy ötvenezres lakosságát. A katasztrófát követő tíz éven belül mintegy 40 000, a kárelhárításban részt vevő ember, úgynevezett likvidátor halt meg, jobbára harmincas-negyvenes éveiben járó férfi. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) beszámolója szerint a pajzsmirigyrák gyakorisága a Csernobil közelében élő gyermekek körében a normál szint 80-szorosára nőtt. A csernobili likvidátorok 1986-os katasztrófa után született gyermekei esetében a kromoszómakárosodás mértéke hétszerese a nukleáris balesetet megelőzően született testvéreik esetében mért értéknek.


Veszélyes közelségben a betonszarkofághoz.


20

Galéria: Utazás a halál birodalmábaFotó: Natalja Tyerescsenko

– Nem én vagyok az egyetlen, aki hivatalosan engedélyezett túrákat szervez és vezet a tilalmi zónába – mondta Natasa, hozzátéve, hogy 2000 óta engedélyezik az ukrán hatóságok a Pripjatyba irányuló katasztrófaturizmust. – Tizenöt nagy vállalkozás, társaság alakult és működik a turizmus lebonyolítására, mintegy százötven idegenvezetővel. Én ezek egyike vagyok. Igen, komoly üzletág alakult ennek az igénynek a kielégítésére, azt nem tudom megmondani, hogy ez jó-e vagy rossz, de létezünk. És az is tény, hogy jelentős mértékben hozzájárulunk Ukrajna nemzeti jövedelmének termeléséhez. Pontosabban hozzájárultunk, mert a koronavírus-világjárvány halálos csapást mért a vállalkozásainkra, de erről majd később.

Nincs kockázata a pripjatyi túrának

Natasa elmondása szerint semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelent a turisták számára a pripjatyi látogatás, és ennek az élő bizonysága maga Natasa, hiszen logikus módon, ha veszélyes lenne túrákat vezetni a 35 éve lakatlan szellemvárosba, akkor ő sem dolgozna idegenvezetőként. 

– A biztonsági rendszabályok rendkívül szigorúak, rengeteg rendőr és nemzeti gárdista (ezt csendőrnek lehetne fordítani – a szerk.) dolgozik a területen, akik megakadályozzák, hogy bárki is a sugárveszély sújtotta területre lépjen – magyarázta az útikalauz. – Ahhoz, hogy bárki is belépjen a tilalmi zónába, engedélyt kell szereznie a hatóságoktól. Tudniillik a Zónában mind a mai napig az átlagosnál erősebb a radioaktív sugárzás. Ezekre a helyekre azonban a túravezetők és természetesen a turisták nem lépnek be. Ezért van az, hogy a belépés csak profik – mint amilyenek mi is vagyunk – szervezésében megengedett.

Natasának különböző vizsgákat kellett letennie, hogy hivatalosan engedélyezett túravezető lehessen. 

– Töviről hegyire ismerem a környék történelmét, hogy hová veszélyes és hová veszélytelen belépni, alapvető egészségügyi és nukleáris ismeretekkel rendelkezem – mondta újdonsült ismerősünk. – Még véletlenül sem tévedhetnénk sugárveszélynek kitett helyekre, már csak ezért sem, mert azokat rendőrök őrzik. Csakis a kijelölt útvonalakon haladhatunk a turistáinkkal. Geiger–Müller-számlálók vannak nálunk, amelyek folyamatosan mutatják a bennünket érő sugárzás mértékét.

A közvélemény szemében létezik Csernobil, amelynek a neve egybeforrt az atomerőművel, sokan nem is tudnak arról, hogy van egy Pripjaty nevű város is.

Pripjatyban a legmegrázóbb a romos kórháznak az újszülöttrészlege, ahol még a mai napig megvannak a csecsemők elhelyezésére szolgáló fémkosarak. A kismamákat rá akarták venni az orvosok, hogy vetessék el a magzataikat, mert úgyis betegen jönnének világra a sugárzás miatt, de sokan erre nem voltak hajlandóak…

Ezt kell tudni a tilalmi zónáról, de ennél sokkal érdekesebb Natasa története.

– Huszonegy éves vagyok, és tavaly végeztem a Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetemen – kezdi a vállalkozó kedvű lány. – Persze akkor még javában egyetemista voltam, amikor belevágtam ebbe a tevékenységbe. Vissza kell mennem az időben kisgyermek koromig. Hallott már a Stalker nevű videójátékról?

A Stalker csábította

Be kell vallanom ezen a ponton, mivel nem ugyanahhoz a korosztályhoz tartozunk, nekem a Sztalker csak Andrej Tarkovszkij 1979-es, egyszerre zseniális és nyomasztó filmjét jelenti.

– Igen, a filmet magam is többször megnéztem, de létezik egy olyan videójáték, amit ukrán fejlesztők alkottak meg a Microsoftnak, és amely egy alternatív valóságban játszódik egy feltételezett második csernobili nukleáris katasztrófa idején – világosított fel a videójátékokban nálam lényegesen járatosabb Natasa. – No hát, én éjjel-nappal ezt a játékot nyomkodtam tizenkét éves koromban, és teljesen rabul ejtett a Zóna. Meg aztán gyerek voltam, a veszély, mint olyan, eszembe sem jutott, csak a kíváncsiságom tombolt. Persze, ahogy egyre idősebb lettem, és közeledtem a tizennyolcadik születésnapomhoz, elolvastam mindent, amit a sugárzásról tudni kell.

Natasát szó szerint rabul ejtette a videójáték és annak valóságbeli modellje, a Zóna.

– Kisgyerekként csupa olyan dolgok érdekeltek, amelyek olyan fiús játékok voltak, lövöldözés, puskák, autók, ilyesmi. Szóval, alaposan hozzáolvastam a játékhoz, és megtudtam, hogy a Stalker fejlesztői sokat jártak a tilalmi zónában, hogy élethűek legyenek a helyszínek a játékban. És elhatároztam, hogy én is elmegyek oda. Ó, istenem, mennyire vágytam oda! Csakhogy tizennyolc év alattiak tilos oda a bejárás. Ezért aztán várnom kellett.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2021/04/08/csernobil-tura-natasa-tyerescsenko-pandemia-koronavirus-kijev/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Véget ért a román kormányválság

Véget ért a román kormányválság

Florin Citu marad a miniszterelnök Romániában, a kormányt alkotó jobbközép politikai alakulatok pedig a koalíciós …