2021. szeptember 26., vasárnapMa Jusztina napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
2021.09.26. Jusztina Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Cápák portyáznak az Adriai-tengerben

Hirdetés

Cápák portyáznak az Adriai-tengerben

Ki gondolta volna, hogy a fiumei cápa legendája hosszú évtizedeken keresztül a hírlapi kacsa szinonimája volt a magyar sajtóban. Pontosabban: annak a hírlapi kacsának, amely leginkább a nyári uborkaszezonban élte világát. Leidenfrost Gyula (1885–1967) tengerbiológus, a fiumei Magyar Tengerkutató Intézet egykori igazgatója 1935-ben A fiumei cápa címmel tanulmányt írt A Tenger című folyóiratba, amelyben a neves tudós cáfolta azt a hiedelmet, hogy az Adriai-tenger legendás haramiája csak az újságok hasábjain támad:

A régi jó békevilágban az olvasóközönség egy kalap alá foglalta a hírlapi kacsát meg a fiumei cápát. Szentül meg volt róla győződve mindenki, hogy a fiumei cápáról szóló hírt a ravasz szerkesztők évről-évre elteszik és akkor veszik elő, amikor az eseménytelen nyári szezon bekövetkezik. Hát pedig nem volt igazuk, mert a hírlapi kacsa csak az újságok hasábjain él, de a fiumei cápa eleven valóság, ha nem is mindet Fiume környékén fogták. A „fiumei” elnevezés azért ragadt rá, mert a Quarneróban fogott cápák legnagyobb részét Fiumébe szállították. Ennek megint két oka volt. Az egyik az, hogy a cápák fejére a fiumei Tengerészeti Hatóság tetemes vérdíjat tűzött ki, a másik meg az, hogy Fiuméban sok idegen megfordult, akik szívesen fizettek beléptidíjat, csak hogy láthassák a tenger félelmetes haramiáját.

Óriás czápa a kikötőben

Vagyis volt fiumei cápa, meg nem is. A Hon című napilap már jó másfél évszázada, 1869. július 24-én arról számolt be röviden, hogy a Nemzeti Múzeum állatgyűjteménye negyven darabbal gazdagodott, és van „ezek között két czápa, melyet fiumei halászok küldtek be”.

Hirdetés

Hat héttel később, szeptember 3-án a Pesti Napló két környékbeli cápa felbukkanásáról írt:

Egy második czápa mutatkozott Fiume mellett, alig két nappal az elsőnek elfogatása után. Úgy gyanítják, hogy miután az előbbi nőstény volt, ez a párja, mely most özvegyi bujában keresi elvesztett kedvesét, melyen ugyan nem nagy öröme telnék, ha kitömve s bepáczolva meglátná; a bús férj után szorgalmasan vadásznak a partlakosok.

Emberevő cápa a Fiumei-öbölnél 1935-ben

Emberevő cápa a Fiumei-öbölnél 1935-ben

Fotó: A Tenger – 25. évfolyam 1935 / Arcanum

A század utolsó negyedében is időről időre cikkek jelentek meg a Kvarner-öbölben fürdőzőket riogató cápákról. Az Ellenőr című politikai napilap 1879. augusztus 6-i esti kiadásában Óriási czápa címmel közölt például beszámolót:

A fiumei kikötőben néhány hét óta egy óriási czápa mutatkozik, melyet számtalan kísérlet daczára sem sikerült eddig elfogni. Egyszer már bele került a kifeszített hálóba, de azt csak hamar széttépte. A czápa körülbelül 6000 kilogramm súlyú lehet. A fiumeiek ekként meg vannak fosztva azon mulatságtól, hogy a szabad tengerben fürödjenek.

Az uborkaszezon szenzációja

1892. augusztus 9-én dettó a fiumei cápát (immáron sima c-vel) tűzte tollhegyére a Budapesti Hírlap tárcaírója:

A fiumei cápa a fővárosi sajtó saját külön tengeri kígyója. Ha szó van róla, még a legkomolyabb, legnehézkesebb újságok is facsarják magukból a nehezen csorduló humort és megeresztenek egy-egy mód nélkül elmés újdonságot, hogy íme, már megint felbukkant az Adrián az a híres nyári kacsa, mely az uborka-évszak rendes tüneménye; gyártja pedig a kánikulától nekitüzesedett fantázia, mert a fiumei cápa sült hazudság, a fiumei cápa nem egzisztál e világon.

A fiumei cápa ellenállhatatlanul beúszott az élclapokba. Az első magyar humoros újságban, az 1859-ben alapított Üstökös 1892. július 3-i számában a Kánikulás hírek között kapott helyet az alábbi szösszenet:

A fiumei czápa az idén is eljött Budapestre és találkozott a szabadban fürdőző Szapáry Gyula gróffal. Rövid gondolkodás után a czápa elnyelte a miniszterelnököt, de nem tudván megemészteni a grófnak véletlenségből fekete-sárgára föstött haját, öt szerencsésen kiköpte.

A legenda tovább élt a 20. században is, igaz, az újságírók jobbára csak hiányérzetüknek adtak hangot, mint a Kolozsvári Tükör újságírója 1926. szeptember 19-én:

Évek óta nem hal­lottunk már az uborkaszezon e gú­nyosan emlegetett szenzációjáról, mely mindig akkor kelt szárnyra, ha a rettentő kánikulában már lopni és gyilkolni is lusták voltak az embe­rek s a redakcióbán nem volt semmi megírnivaló. A fiumei cápa? A fiu­mei cápa eltűnt.

Vagy a Képes Krónika tollforgatója, K. Török Miklós, aki 1930. augusztus 10-én kelt cikkében ismételten feltette a kérdést:

Hová lett a fiumei cápa? Az ifjabb generáció már nem is emlékszik rá, pedig volt valamikor, régi, nagyon régi nyári időkben, amikor megérkezett a fiumei cápa és azt jelentette a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2021/07/31/a-fiumei-capa-legenda-es-valosag/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Brutálisan meggyilkoltak egy 28 éves londoni tanárnőt, tart a hajtóvadászat

Brutálisan meggyilkoltak egy 28 éves londoni tanárnőt, tart a hajtóvadászat

Meggyilkoltak Londonban egy 28 éves tanárnőt, Sabina Nessát, a rendőrség tájékoztatása szerint egy mindössze ötperces …