Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Aljakszandr Lukasenka által demonstrált korlátozott amnesztia valójában csak a Nyugat felé mutatott látszat: a valóságban Belaruszban jelenleg is minden egyes nap átlagban napi 6 embert ítélnek el a tüntetésekben való részvétel miatt. Annak ellenére, hogy a hatalommal szembeni tüntetésekre négy évvel ezelőtt került sor. A Vjaszna jogvédő szervezet szerint
a 2020-as elnökválasztási kampány óta több mint 50 ezer embert tartóztattak le Belaruszban politikai okokból.
Jelenleg legalább 1385 politikai fogoly van börtönben, akiket akár 20 évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek. Több mint kétezren az elmúlt négy év során szabadultak – a büntetés lejártával vagy valamelyik korlátozott amnesztia miatt.
A 2020. augusztusi elnökválasztásokon az ellenzék szerint a hatalom lesújtó vereséget szenvedett: az ellenzék jelöltje, (a többi jelölt letartóztatása miatt elindult) Szvjatlana Cikhanouszkaja a független mérések alapján már az első fordulóban, 56 százalékos eredménnyel megnyerhette a választásokat Lukasenka 34 százalékával szemben. A hatalom azonban 80 százalékos eredménnyel az országot immár 30 éve irányító vezetőt hirdette meg győztesnek. A független mérések, a megfigyelők adatai és a választásoknál használt Golosz applikáció alapján ez a hatalmi matek semmilyen formában nem jött ki.
Az elcsalt eredményeket követően Belarusz lakossága országszerte több hónapig tartó tüntetésekbe kezdett. Százezrek vonultak utcára a nagyobb városokban és vidéken egyaránt. A hatalom erre példátlan repressziókkal, letartóztatásokkal és erőszakkal reagált. Miután nyilvánosan Vlagyimir Putyin is Lukasenka mellé állt, a hatalomhoz lojális nemzetbiztonsági szervek és a rendőrség fél év alatt tudta végül elfojtani a tömegtüntetéseket. Becslések szerint ez idő alatt 200-300 ezer belarusz hagyta el az országot.
A helyzetet a hatóságok azzal próbálták menteni, hogy Lukasenka hagyományosan legerősebb szavazóbázisához fordultak: az állami kézben lévő gyárak, a MAZ, Belaz és a minszki tartkogyár dolgozóihoz. Az egyik ilyen gyűlésen Lukasenka felteszi a kérdést az oda gyűlt, a nemzetbiztonsági szervek által gondosan összeválogatott munkásoknak: kire adták le a voksot, Lukasenkára (fel a kezeket, ne szégyelljék magukat!) vagy Cihanouszkajára. A tömeg Cihanouszkajánál tette fel a kezét egységesen, a megzavarodott Lukasenkát pedig utána kifütyülik.
A repressziók folytatódnak
Annak ellenére, hogy a tömegtüntetéseket azóta elfojtották, a titkosszolgálatok továbbra is keresik mindazokat, akik 2020-ban az utcákra vonultak. Ehhez telefonokat törnek fel és térfigyelő kamerák felvételeit elemzik ki a legújabb arcfelismerő szoftverek segítségével.
Minden egyes nap átlagban 6 belaruszt ítélnek el a büntető törvénykönyv 342. cikkelye alapján.
Hogy miről szól ez a nevezetes 342. cikkely? „A közrendet súlyosan sértő cselekmények szervezése, előkészítése vagy az azokban való aktív részvétel.” Ezt használják a belarusz hatóságok a leggyakrabban a tüntetők megbüntetésére, 2 és 5 év közötti börtönbüntetést alkalmazva. Mindez egyébként magával a belarusz alkotmánnyal is ellentétes, amely nem teszi lehetővé az állampolgárok üldözését véleménynyilvánítás és békés gyűléseken való részvétel miatt. De hát az alkotmány és a gyakorlat közötti komoly ellentét a szovjet korszakban sem zavarta a mindenkori hatalmat.
Van itt még egy hasonlóság a szovjet korszakkal, vagy ha úgy tetszik, az Orwell-féle 1984 könyvvel: a 342. cikkely vádlottjait a rendőrség tömegesen kényszeríti arra, hogy videóra vett „bűnbánatot” gyakoroljanak. Ismerjék el a hatalom és a belarusz néppel szemben elkövetett bűneiket, és kérjenek bocsánatot. Ezeket a videókat aztán rendszeresen publikálják a kormánypárti médiában és a közösségi oldalakon.
A breszti regionális belarusz állami csatorna híradásában szereplő fiatal hölgy „beismeri”, hogy 2022-ben interjút adott a Belsat csatornának, „miközben tudta, hogy ez egy extrémista szervezet”. A híradásban megszólítják a lány szüleit is, hogy mit szólnak mindehhez, majd pedig a rendőrség szerveit.
2024-ben a letartóztatások tovább folytatódnak – és a jogvédők szerint még fokozódnak is: Lukasenka a jövőre esedékes elnökválasztásokra készül, és ezúttal nem hibázhat. A „közrendet súlyosan sértő cselekmények szervezése” mellett a belarusz hatóságok közkedvelt másik büntetőeljárása az „extrémizmus”, amely még nagyobb börtönbüntetéseket tesz lehetővé. 2020 óta Belaruszban több mint 19 ezer, „extrémizmushoz” kapcsolódó büntetőügyet indítottak.
Embertelen börtönkörülmények
Még a börtönben lévő, legismertebb belarusz ellenzéki vezetők fogva tartási körülményeiről és egészségi állapotáról sem tudni sokat, nemhogy a politikai okokból elítélt átlagemberekről. A 2020-as elnökválasztási kampány elején letartóztatott Viktor Babariko és Szergej Cihanouszkij (Szvetlana Cihanouszkaja férje) például azóta is valamelyik belarusz börtönben vannak. Babariko 14 év börtönt kapott, Cihanouszkijt 18 évre ítélték.
A bánásmód a totalitárius rendszerekre emlékeztet, ez például Marija Kolesznyikova helyzetéből is látható. Kolesznyikova Babariko kampány stábját vezette, és a tüntetések idején az ellenzék egyik vezéralakja lett. Amikor a belarusz titkosszolgálatok megpróbálták erővel eltávolítani az országból, a határon széttépte az útlevelét. 11 év börtönt kapott tüntetések szervezésének ürügyén.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/09/23/a-belarusz-diktatura-mindennapjai/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!