Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Június 26-án, csütörtökön Brüsszelben gyűltek össze az uniós tagállamok állam- és kormányfői, hogy a szokásos nyári EU-csúcson többek között Ukrajnáról is tárgyaljanak: az immáron negyedik éve zajló háború mellett a jelenleg honvédő háborút vívó ország további támogatásáról, valamint az uniós csatlakozásról is szó esett a tagállamok vezetői között, miközben a csúcsot lezáró konklúzióban az agresszor Oroszországot azonnali tűzszünetre is felszólították.
Ugyanakkor a csúcsot lezáró konklúzió Ukrajnáról szóló részeit Orbán Viktor magyar miniszterelnök ismét nem fogadta el, így azt már sorozatban harmadik alkalommal a többi 26 tagállam írta alá.
Ez várható volt, hiszen az Index információi szerint a magyar diplomácia azt szerette volna elérni, hogy a csúcson mindössze egy rövid, az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások mihamarabbi megkezdését hangsúlyozó szöveget fogadjanak el az uniós vezetők, és az a magyar diplomáciára rálátó forrásunk szerint is valószínűbb volt, hogy ehelyett ismét Magyarország nélkül állapodhat meg a végső szövegben az EU többi 26 tagállama.
A csúcsot megelőzően adott rövid sajtónyilatkozatában Orbán Viktor is arról beszélt, hogy Magyarország továbbra sem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, valamint itt ismertette a Voks 2025-re keresztelt, jogilag nem kötőerejű véleménynyilvánító szavazás eredményeit is, amin a miniszterelnök szerint a közel 2,3 millió leadott szavazatból 95 százaléknyian ellenezték Ukrajna csatlakozását.
Vastagabb, férfiasabb lett a hangom, végül is több mint kétmillió ember hangján fogom ma azt mondani a tárgyalásokon, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását
– fogalmazott a csúcsot megelőzően a magyar kormányfő, aki újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy amíg háború van, nem tárgyalna Ukrajna uniós csatlakozásáról, mivel szerinte azzal az EU is háborúba kerülne.
Brüsszelben nem értik a magyar kormány hozzáállását
Az Ukrajnáról szóló konklúziót Magyarország annak ellenére nem fogadta el ismét, hogy abban szerepelt az azonnali tűzszünetre való felszólítás, valamint a tagállamok vezetői az elfogadott szövegben azt is hangsúlyozzák, hogy a csatlakozás csakis érdemalapú lehet, és a csatlakozási tárgyalás egyes fejezeteit csak akkor nyithatják meg, ha az előtte lévő feltételek teljesültek – márpedig a magyar kormány már régóta hangsúlyozza az ukrajnai háború mihamarabbi lezárásának fontosságát, ahogy azt is, hogy az uniós csatlakozás csak érdemeken alapuló lehet.
A tagállamok vezetői még a 2023. decemberi csúcson állapodtak meg a csatlakozási folyamat megkezdéséről, ami ellen végül Magyarország sem emelt vétót – ez volt az a csúcs, amikor Olaf Scholz akkori német kancellár arra kérte a magyar kormányfőt, hogy menjen ki kávézni, amíg a többi tagállam megszavazza Ukrajna és Moldova csatlakozásának a megkezdését.
Azóta az uniós tagállamok szakminisztereiből és nagyköveteiből álló Európai Unió Tanácsa még 2024 júniusában elfogadta a tárgyalási keretet, majd egy héttel később már az első kormányközi konferenciát is megtartották az EU 27 tagállama és Ukrajna között.
Magyarország egyik ellen sem emelt vétót, ugyanakkor azóta nem folytatódtak a tárgyalások, hiszen a csatlakozáshoz szükséges 35 fejezetből nem nyitották meg még az elsőt sem a magyar kormány ellenzése miatt.
Az Indexnek több, név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselő a magyar kormány kommunikációjáról, valamint a nemrég lezárult Voks 2025-tel kapcsolatban elmondta, Brüsszelben nem értik, hogy Magyarország miért akadályozza a csatlakozási tárgyalásokat, illetve miért folytat Ukrajna-ellenes kampányt.
Lapunknak az egyik uniós tisztségviselő kifejtette, a Voks 2025 kampányát azért sem értették, mert amiről eddig az EU megállapodott, azt Magyarország is támogatta, valamint a kampányt szerinte nagyon sok csúsztatás vagy eleve hamis információ jellemezte.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!