Miközben az ukrán hadsereg emberhiánnyal küzd, igyekszik visszaverni az ország keleti részén az orosz előrenyomulást. Kurszkban ráadásul most már több ezer észak-koreai katonával is szembe kell nézniük az ukránoknak (Phenjan egyébként a mai napig nem ismerte el, hogy katonákat küldött Európába, hogy segítse Oroszország háborús erőfeszítéseit).
A kijevi erők talán csak tavaszig tudják tartani a területeket Kurszk térségében, mielőtt visszavonulásra kényszerülnek; ha nem tágítanak, akkor azt kockáztatják, hogy bekerítik őket az oroszok. Erről névtelenségük megőrzése mellett amerikai tisztviselők beszéltek a Bloomberg hírügynökségnek. Mint írták,
Kijev ugyanis az ott elfoglalt területeket tárgyalási alapként kívánja felhasználni az esetleges tűzszüneti tárgyalások közben.
Bár a január 20-án hivatalba lépő Donald Trump megválasztott amerikai elnök kijelentette, hogy a háborúnak gyorsan véget akar vetni, az ukrán és az orosz követelések összetettsége miatt akár hónapokig is elhúzódhatnak a tárgyalások.
Kivárásra játszik Moszkva, Putyin egyelőre nem akar a békéről tárgyalni
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön arról beszélt, hogy nem ismeri a leendő Trump-adminisztráció azon javaslatát, amely a háború felfüggesztésére vonatkozik.
A javaslat egyik sarokpontja szerint Oroszország garanciákat kapna arra, hogy Ukrajna a következő egy-két évtizedben nem csatlakozik a NATO katonai szövetséghez. Egy ilyen alkura biztosan nem mondana igent Oroszország – szögezte le korábban Putyin.
Mivel Oroszország jelenleg fölényben van a harctéren, ezért a tárgyalások késleltetésére törekszik, és igyekszik minél több területet visszaszerezni Ukrajnától egy esetleges tűzszünet előtt – állítják a háborús fejleményekre jó rálátással bíró szakértők.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!