Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Indexnek adott interjúban Maya Kadosh többek között elmondta:
- Mik lehetnek a Trump-terv végrehajtásának nehézségei?
- Ha megindulnak a segélyek Gázába, mit léphetnek a szankciókkal fenyegető nyugat-európai országok?
- Miért nőtt meg az utóbbi időben világszerte az antiszemita incidensek száma?
- Miként vélekednek Magyarországról a nyugat-európai zsidó diaszpóra tagjai?
- Milyen a kapcsolat most Izrael és Magyarország között?
Mindössze órákkal a beszélgetésünk előtt jelentette be közös sajtótájékoztatóján az amerikai elnök és az izraeli kormányfő a húszpontos rendezési tervet Gázával kapcsolatban. Ennek első megközelítésben a legfőbb pontjai a tűzszünet, az izraeli túszok elengedése, az izraeli haderő kivonása a térségből, a Hamász teljes lefegyverzése és egy nemzetközi kormányzó testület felállítása Gáza irányítására az átmeneti időszakban. Mit jelent ön szerint a mostani rendezési elképzelés?
Nagyon bátor lépés volt ez Benjamin Netanjahu kormányfő és koalíciós kabinetje részéről, hiszen a 2023. október 7-i eseményeket a többség még mindig egyfajta sokként és mély fájdalomként éli meg Izraelben. Tehát bármiféle izraeli kompromisszum nehezen elfogadható sokak számára. Úgy érzik, a katonákkal, legkiválóbb fiainkkal fizettük meg az árát a terrorista támadásnak, és ezt nem tudjuk megbocsátani még ebben a szakaszban.
Viszont a terv lefedi a legtöbb kérdést, amelyet Izrael kért vagy kezdeti feltételként szabott. Mindenekelőtt a túszok szabadon engedése – ez rendkívül fontos, mert lehetővé teszi az izraeli társadalom „gyógyulását”. A másik, hogy kapcsolat van a területről való izraeli kivonulás és a Hamász lefegyverzése között.
Izrael nem azonnal vonulna ki minden területről, és nem adná fel védelmi képességét, hanem ez összefügg azzal, hogy milyen ütemben sikerül lefegyverezni a Hamászt, és mennyire lesz hatékony az új testület, amelynek ellenőriznie kell a területet a jövőben. Izraelnek ez egy rendkívül jó megállapodás, figyelembe veszi a biztonsági aggályainkat és az érzelmi oldalt is, hiszen nagyon elkötelezettek vagyunk az állampolgárainkkal szemben.
Mik lehetnek a béketerv végrehajtásának a problémás elemei?
Kulcsfontosságú lesz a Hamász válasza. Izraelben sokan szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy elfogadják-e a feltételeket, és ha igen, akkor nem kezdődik-e valamiféle időhúzás a részükről. Benjamin Netanjahu is kifejezte ezzel kapcsolatos félelmét. Amit nehéz lesz elérni még a nemzetközi koalíciónak is, hogy a Hamász letegye a fegyvert.
Mi történik, ha a terv mégsem működik? Netanjahu kormányfő a sajtótájékoztatón is megerősítette, hogy így, vagy úgy, de befejezik amit elkezdtek. Ez mit jelent?
Ez katonai akciót eredményez, amely élvezi az amerikai kormányzat támogatását és az arab országokét is, hiszen a béketerv bejelentését nagyon sok arab állam üdvözölte, olyanok is, akiknek nincs diplomáciai kapcsolata Izraellel, többek között Katar és Szaúd-Arábia is. Abban is egyetértenek, hogy ha a terv nem válik be, Izraelnek akkor is joga van megvédeni önmagát.
Ha béketerv működik, akkor megindulhatnak a segélyek is a gázai övezetbe. Mit gondol, ebben az esetben a szankciókkal fenyegető nyugat-európai országok visszavonják azokat, és megkezdődhet a diplomáciai kapcsolatok visszarendeződése?
Ami manapság Európában történik, az belpolitikai kényszerek eredménye. Gyenge kormányokat látunk Európában, amelyek vagy a közelgő választásokra kacsingatnak, vagy nagyon meggyengült a támogatottságuk, mint, mondjuk, a francia kormánynak. Izraelt használják fel belpolitikai ügyekben, hiszen mire volt jó a palesztin állam elismerése francia részről? Semmire! Ez politikai döntés volt. Hogyan lehet a Palesztin hatóság részéről tett vállalások nélkül elismerni a palesztin államot? Ez felháborító!
Hogyan lehet elismerni egy olyan államot, amely támogatja a terrorizmust, amely terroristákat fizet, ha zsidókat ölnek, és aszerint fizeti őket, hogy hány zsidót öltek meg, és amely gyűlöletet szít már óvodás kortól kezdve. Ez önmagában ellentétes a francia forradalom céljaival és a francia identitással. Ez az egész a francia kormány megfelelési kényszeréből ered, amit az újonnan bevándorolt polgárok iránt érez. Ez az elismerés egyértelműen belpolitikai érdek volt.
Az Európai Unió vezetői is támogatták a tervet. Tőlük azt vártuk volna, hogy fellépjenek, és kimondják, most már a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!