Hirben.hu Hírben jók vagyunk! November 25-én, kedden szavazott az Európai Parlament egy állásfoglalásról a magyar jogállamisággal kapcsolatban, miután az azelőtti nap az EP-képviselők megvitatták az erről szóló, Tineke Strik által elkészített időközi jelentést.
Az állásfoglalás legfontosabb pontja, hogy az Európai Parlament felszólítja a tagállamok kormányaiból álló Európai Unió Tanácsát, hogy folytassa a Magyarország ellen még 2018-ban elindított hetes cikk szerinti eljárást, míg az erről szóló jelentésben bemutatják, szerintük az eljárás megindítása óta hogyan romlott Magyarországon a jogállamiság helyzete.
Az állásfoglalásról végül 636 EP-képviselő szavazott,
majdnem kétharmados többséggel, 415 igen, 193 nem és 28 tartózkodás mellett felszólították a Tanácsot, mondja ki, hogy Magyarországon fennáll az unió alapértékeinek súlyos és egyértelmű veszélye.
Az eredmény annak fényében nem meglepő, hogy Strik jelentését szakbizottsági szinten is kétharmados többséggel szavazták meg.
Az ökobaloldali EP-képviselő jelentéstervezetét – aminek kidolgozásában az Európai Néppárt, a szociáldemokrata S&D és a liberális Renew is részt vett – az EP Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) november 5-én 51 igennel, 21 nemmel és két tartózkodással fogadták el.
Akkor a Fideszt és KDNP-t is sorai között tudó Patrióták Európáért (PfE) szakbizottsági tagjai mellett a jobboldali-konzervatív ECR és a szélsőjobboldali, a Mi Hazánk egy szem EP-képviselőjének is helyet adó Szuverén Nemzetek Európája (ESN) képviselői utasították el a jelentéstervezetet, míg a jelentést kidolgozó képviselőcsoportok mellett a szélsőbaloldali Baloldal képviselői támogatták azt, leszámítva két néppárti szakbizottsági tagot, akik a szavazás során tartózkodtak.
De mi áll az állásfoglalásban?
Fontos megjegyezni, hogy a jelentés nyomán elfogadott állásfoglalás jogi kötőerővel nem rendelkezik, így annak gyakorlati jellege az, hogy
ezzel az Európai Parlament nyomást próbálhat helyezni az Európai Bizottságra, valamint arra a Tanácsra, ahol a hetes cikk 2018-as elindítása óta elakadt, hogy foglalkozzanak a magyar jogállamiság ügyével.
Az eljárás megindítása óta már kilenc meghallgatást tartottak a Tanácsban a magyar kormány részvételével, ugyanakkor egyszer sem szavaztak még arról: először a tagállamok négyötödös támogatása kellene ahhoz, hogy kimondják az uniós értékek megsértésének az egyértelmű veszélyét, ami után a tagállamok állam- és kormányfőinek kéne egyhangú döntéssel kimondania, hogy súlyosan és tartósan megsérti az EU alapértékeit. Ezután kerülhetne sor a szankcionálásra, ami során akár a tagállam szavazati jogát is felfüggeszthetnék a Tanácsban.
Az állásfoglalásban felszólítják a Tanácsot, hogy folytassa a hetes cikk szerinti eljárást, és mondja ki, hogy „az Unió alapértékeinek Magyarország általi […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!