Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „A születési arányok zuhanásával egyre több társadalom halad a mindent átható népességfogyás korszaka felé – amely végül az egész bolygót felöleli majd. Egy olyan világ áll előttünk, amelyet zsugorodó és öregedő társadalmak alkotnak. A nettó halandóság – amikor egy társadalomban magasabb a halálozások száma, mint a születéseké – szintén új normává válik” – írja a Foreign Affairs hasábjain megjelent cikkében Nicholas Eberstadt, az American Enterprise Institute konzervatív think-tank kutatója.
Az embereknek nincs kollektív emlékezetük az elnéptelenedésről. A világ össznépessége utoljára körülbelül 700 évvel ezelőtt csökkent, az Eurázsiát megtépázó bubópestis nyomán. Az ezt követő hét évszázadban a világ népessége majdnem hússzorosára nőtt. Csak az elmúlt évszázadban megnégyszereződött az emberiség létszáma.
Jelenleg a nemzőképesség hiánya az oka az emberiség fogyatkozásának – ami a faj történetében először fordul elő. A közelgő depopuláció hátterében egy vadonatúj erő áll: a gyermek utáni vágy világméretű csökkenése.
Eddig a gyermekvállalás ösztönzésére tett kormányzati kísérletek nem tudták a termékenységi rátát a pótlási szintre visszahozni. A jövőbeni kormányzati szakpolitikák, függetlenül azok ambícióitól, nem fogják megakadályozni a népességcsökkenést. A társadalmaknak kevesebb dolgozója, vállalkozója és újítója lesz, és több lesz az ellátásra és segítségre szoruló ember.
Az ezen dinamika által felvetett problémák azonban nem feltétlenül jelentenek katasztrófát. A népességcsökkenés nem súlyos ítélet, hanem inkább egy nehéz új helyzet, amelyben az országok még mindig megtalálhatják a boldogulás útját. A kormányoknak már most fel kell készíteniük társadalmaikat arra, hogy megfeleljenek az elöregedő és elnéptelenedő világ társadalmi és gazdasági kihívásainak – írja a szerző.
A választás hatalma
A termékenység világméretű zuhanásának oka sok szempontból még mindig rejtély. Általában úgy gondolják, hogy a gazdasági növekedés és az anyagi előrehaladás – amit a tudósok gyakran „fejlődésnek” vagy „modernizációnak” neveznek – magyarázza azt, hogy a világ belecsúszott a szuperalacsony születési rátákba. Mivel a születésszám csökkenése a Nyugat társadalmi-gazdasági felemelkedésével kezdődött – és mivel a bolygó egyre gazdagabb, egészségesebb, képzettebb és urbanizáltabb –, sok kutató azt feltételezi, hogy az alacsonyabb születésszám egyszerűen az anyagi fejlődés közvetlen következménye.
Az igazság azonban az, hogy a küszöbértékek az idők során csökkentek. Napjainkban egyes országok alacsony jövedelemmel, korlátozott oktatási szinttel, csekély urbanizációval és rendkívüli szegénységgel is a reprodukciós küszöb alá kerülhetnek. Mianmar és Nepál elszegényedett, az ENSZ által legkevésbé fejlettnek minősített országok, de ma már ezek is a helyettesítési szint alatti társadalmak.
1994-ben Lant Pritchett közgazdász publikálta a valaha felfedezett legerősebb nemzeti termékenységi előrejelzőt. Ez a döntő tényező a lehető legegyszerűbb: mit akarnak a nők? Mivel a felmérési adatok hagyományosan a nők termékenységi preferenciáira összpontosítanak, nem pedig a férjek vagy partnerek preferenciáira, a tudósok sokkal többet tudnak a nők gyermek utáni vágyáról, mint a férfiakéról. Pritchett megállapította, hogy világszerte szinte egy az egyben megegyeznek a nemzeti termékenységi szintek és a nők által kívánt gyermekszámok. Ez a megállapítás aláhúzta az akarat – az emberi cselekvőképesség – központi szerepét a termékenységi mintákban.
De ha az akarat alakítja a születési rátát, mi magyarázza a hirtelen világméretű csökkenést? Miért váltak hirtelen ennyire gyakorivá a gazdag és szegény országokban egyaránt az egygyermekes vagy gyermektelen családok? A tudósok még nem tudták megválaszolni ezt a kérdést. De végleges válasz hiányában néhány megfigyelésnek és feltételezésnek is elegendőnek kell lennie.
Nyilvánvaló például, hogy a világ társadalmaiban a család – a családalapítás, nem csak a gyermekvállalás – forradalma zajlik. Ez igaz a gazdag és a szegény országokra, a kulturális hagyományokra és értékrendekre egyaránt. Ennek a forradalomnak a jelei közé tartozik az, amit a kutatók úgy neveznek, hogy „menekülés a házasság elől”. Az emberek egyre későbbi életkorban házasodnak, vagy egyáltalán nem házasodnak, és egyre nő a házasságon kívüli együttélések, valamint az ideiglenes házasságok száma. Ez az új helyzet a világ minden táján a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/10/20/depopulacio-nepessegcsokkenes-nepessegfogyas-eloregedes/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!