A probléma mára már olyan égetővé vált, hogy a héten a dél-koreai főváros, Szöul vezetése bejelentette, mintegy 320 millió dollár értékű wont fordítanak a következő öt évben a probléma felszámolására, a „Teremtsük meg a várost, ahol senki sem magányos” szlogennel. A kezdeményezés értelmében 24 órás szolgálatot indítanak, ahol a telefont magányosságmegelőző tanácsadók fogják felvenni. Emellett hasonló szolgáltatásokat kínál egy új online felület is, valamint személyesen fogják felkeresni és tanácsokkal ellátni azokat, akik ezt igénylik.
A főpolgármester szerint a magányosság és az elzártság nem egyedi probléma, hanem olyan feladat, amelyet a társadalomnak közösen kell megoldania.
Azt is tervezik, hogy meghosszabbított idejű pszichológiai tanácsadást indítanak, különleges táplálkozási tervet készítenek az arra rászoruló középkorúaknak és időseknek, valamint egy keresőrendszert vezetnek be, hogy felkutassák mindazokat, akiknek valóban segítségre van szükségük. Ezzel együtt a szabadtéri közösségi programokra fektetnek hangsúlyt, ahol az emberek együtt lehetnek, mint amilyen a sport vagy a könyvklubok.
Ugyanakkor vannak olyan szakemberek, akik arra figyelmeztetnek, hogy bár ezek a kezdeményezések jók, kérdéses azonban a hatékonyságuk.
Egyre több a magányos halál
A magányosság kérdését már egy évtizede problémaként kezelik, de különösen az utóbbi években került fókuszba, amikor megszaporodott azoknak a fiataloknak a száma, akik gyakran hetekre vagy hónapokra megszakítják a kapcsolatot a külvilággal, és otthonukba zárkóznak. Erre a jelenségre – amely Japánban terjedt el – a hikikomori japán kifejezést használják. Becslések ezeknek az eseteknek a számát 2022-ben már 224 ezerre tették.
Dél-Koreában egyértelműen emelkedik a magányos halálok száma. Az egészségügyi minisztérium most közzétett adatai szerint tavaly 3661 ilyen esetet regisztráltak, szemben a 2022-es 3559-cel és a 2021-es 3378-cal. A számok részben azért is nőttek, mert a hatóságok kibővítették azoknak az eseteknek a körét, amelyeket a magányos halálhoz soroltak. Másfelől idesorolhatók az ország demográfiai problémái is, az idősödő társadalom, illetve a születések csökkenő száma – amiből az következik, hogy összességében nőtt az éves halálozások száma a délkelet-ázsiai országban.
Persze nem csak a fővárosi hatóságok léptek Dél-Koreában. A kormányzat már tavaly is érzékelte a probléma súlyosságát, ezért elindították a magányos halál megakadályozását célzó programot, amely kötelezi a kormányt egy átfogó terv kidolgozására, és időről időre jelentést kell készíteni a társadalmi probléma állapotáról. De nem csupán az időseket célozza meg a szöuli kormány. 2023-ban fogadtak el egy törvénymódosítást, amely a veszélyeztetett fiatalok támogatásába bevonta a társadalomtól elzárkózókat (hikikomori), és bizonyos havi összeggel segíti visszailleszkedésüket a normális mindennapokba.
Egy júniusban megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy mennyiben különlegesek a koreaiak a magányosság szempontjából más nemzetekhez képest. Arra jutottak, hogy a koreaiak zöme akkor válik magányossá, amikor úgy érzi, hogy sikertelen, elégtelen abban, hogy hatással legyen másokra vagy a társadalomra. Hajszolhatják a közösségi médiában magukat, még kapcsolataik is lehetnek, de amikor a végén felteszik a kérdést, hogy […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!