2021. július 28., szerdaMa Szabolcs napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 361,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 334,00 Ft
2021.07.28. Szabolcs Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 361,00 Ft | USD: 307,00 Ft | CHF: 334,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Az Egyesült Államok kivonulásával egész Ázsia felrobbant

Hirdetés

Az Egyesült Államok kivonulásával egész Ázsia felrobbant

Közép-Ázsia már a kezdetekkor a geopolitikai gondolkodás középpontjába került. A korai huszadik században felfutott, érték helyett a nemzetállami érdekek mentén vezérelt megközelítés elsők között szögezte le: aki az Eurázsiai kontinens közepén biztosítja állásait, az egész világ felett kiterjesztheti befolyását. A tételt az  angolszász geopolitikai iskola alapítójához, Halford John Mackinderhez szokás kötni, aki „kulcsövezetnek”, később „magterületnek” nevezte el a térséget. De hasonlóan vélekedtek kortársai is, majd a térség jelentősége a Hidegháború során és a 21-ik században tovább erősödött.

Alátámasztja a klasszikus nézetet, hogy Afganisztánban mindig történik valami. Jelenleg az Egyesült Államok vonja ki onnan csapatait, Washington most a kelet-ázsiai térségben, illetve a Csendes-óceánban látja a világ kulcsövezetét. Hiába változnak azonban az erőviszonyok, Közép-Ázsia geopolitikai jelentősége nem szűnik meg.

Az Egyesült Államok kivonulásával fontos térségben alakul ki hatalmi vákuum, Afganisztán történetében ezért megint izgalmas időszak köszönt be.

Hirdetés

Kína és Pakisztán, valamint Oroszország, Törökország, Irán, India is versenyben vannak. A helyzetet bonyolítja, hogy Ashraf Ghani afgán elnök egyébként is gyengélkedő kormánya az amerikai csapatok távozásával tovább veszít majd súlyából, ezért a hatalmi vákuum betöltésében vetélkedők a talibán kapcsolatokra összpontosítanak.

Az egykoron fegyveres erőkkel visszaszorított iszlamisták már Afganisztán területének 85 százalékán megjelentek, ráadásul sikeresnek ígérkező diplomáciájuknak hála az országhatárokon kívül is egyre aktívabbak.

Fő a biztonság

A The Hindu hírportál június végén írta meg, hogy az indiai kormány képviselői Dohában tartottak titkos találkozót tálib illetékesekkel. Az iszlamisták erősödését jelzi ez, Újdelhi ugyanis – az Egyesült Államok hű szövetségeseként – évek óta semmilyen kapcsolatot nem ápolt a társasággal. A The Hindu napokban megjelent podcastjében elhangzottak szerint a tárgyalás két témakörben zajlott: egyrészt azt célozta, hogy India a jövőben ne tagadja a tálibok politikai jelentőségét Afganisztánban, amiért cserébe Újdelhi a muszlim országban működő indiai érdekeltségek biztonságát kéri.

Teheránban kevéssé finnyásak. Irán a héten szervezett sikeres találkozót az afgán kormány és a talibán képviselői számára, az eseményt Mohamed Dzsavád Zaríf vezette. A tárgyalásokat követően az afgán kormány és az iszlamisták közös nyilatkozatot fogadtak el, amiben a békés vitarendezés mellett foglaltak állást – az eredményt ugyanakkor némileg beárnyékolta, hogy miközben a megbeszélések zajlottak, a tálibok és a kormánycsapatok az iráni határhoz közel eső afgán településen harcoltak egymással.

Hasonlóan Indiához, Teherán igyekezetét is elsősorban biztonsági szempontok vezérlik.

Míg azonban India az afganisztáni érdekeltségei miatt aggódik, Irán leginkább a bevándorlóktól fél. Az 1992-es afgán polgárháború idején több millió ember indult el a perzsa államba, Mohamed Dzsavád Zaríf ezért már az amerikai csapatok kivonásakor leszögezte: az egyébként örvendetes döntést nem követheti Afganisztán összeomlása.

GettyImages-73859162

Fotó: John Moore / Getty Images Hungary

A török katonák maradnak

Keményebb elképzelések vezérlik Törökországot. Míg ugyanis valamennyi, Afganisztánban állomásozó NATO tagállam követi az Egyesült Államok lépését, Törökország jelezte: csapatait nem vonja ki. A Nikkei Asia elemzésében megjegyzi, Törökország hiába nem határos Afganisztánnal, fontos lehetőséget lát a muzulmán államban kialakuló hatalmi vákuumban.

Az Egyesült Államok hátrahagyott helyőrségeként tűnhet fel, amivel akár Washingtonban is jó pontot szerezhet, erről egyébként Joe Biden amerikai elnök és Recep Tayyip Erdoğan török államfő júniusi találkozóján már folytatott tárgyalásokat.

A török kontingens feladata a stratégiailag abszolút döntő kabuli repülőtér védelme lenne. Ezen a ponton egyébként az afganisztáni történéseknek magyar szála is van. Júniusi sajtóértesülések szerint Orbán Viktor miniszterelnök felajánlotta Erdoğannak, hogy a repülőtér védelmében támogatnák a török csapatok munkáját. 

Törökország nem csak katonai, de politikai fronton is évek óta keresi az állásokat Afganisztánban. Hasonlóan Teheránhoz, korábban Ankara is közvetített az afgán kormány és a tálibok között, a török kormány időben elkezdte kiépíteni kapcsolatait az iszlamistákkal. Kapcsolati tőkéjét azonban katonai kontingensével gyorsan elégetheti. Erdoğan döntésének bejelentését követően a tálibok jelezték, semmilyen NATO katonát nem látnak szívesen az országban.

Moszkvában már rég kapcsoltak

Nagyon aggódunk a fejlemények miatt

– ezt már Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mondta az amerikai csapatkivonásokkal kapcsolatban. Ahogyan az erről szóló sajtóbeszámolók megjegyzik, az egykoron az Egyesült Államok expanzív külpolitikáját elítélő Kreml részéről furcsán hat az […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2021/07/11/afganisztan-usa-kivonulas-kina-kozep-azsia-ujgurok/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Több mint 700 gyereket molesztáltak egy londoni kerületi önkormányzat munkatársai

Több mint 700 gyereket molesztáltak egy londoni kerületi önkormányzat munkatársai

A dél-londoni Lambeth kerület i önkormányzatának gondozása alatt álló több mint 700 gyerek szenvedett el …