Az Egyesült Államok Kínát a 21. században már nem egyszerűen versenytársként, hanem rendszerszintű vetélytársként kezeli a globális vezető pozícióért zajló küzdelemben. Ez a megközelítés túlmutat a hagyományos geopolitikai rivalizáláson, és a gazdasági, technológiai, katonai és ideológiai dimenziókat egyaránt magában foglalja. A versengés tétje nem csupán az erőforrások és befolyási övezetek újraelosztása, hanem a globális rend szabályainak alakítása is. Ebben az összefüggésben Washington hosszú távú, átfogó stratégiaként tekint a Kínával szembeni kihívás kezelésére, nem pedig egy-egy elszigetelt konfliktusra adott válaszként. A két nagyhatalom rivalizálásával kapcsolatban Salát Gergelyt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Kínai Tanszékének vezetőjét, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

Ez az Index Világjátszma című geopolitikai rovata, amelyben hétről hétre elemzésekkel jelentkezünk a nemzetközi politika és a konfliktusok legfontosabb fejleményeiről. Elemzők segítenek értelmezni a globális folyamatokat, a nagyhatalmi érdekeket és azok világpolitikára gyakorolt hatásait.
Nem kérdés, hogy lesz-e ütközés
Salát Gergely szerint elkerülhetetlen az Egyesült Államok és Kína közötti nagyhatalmi ütközés, legalábbis abban az esetben, ha az elmúlt években nem változott meg alapvetően az emberi természet, erre azonban nem lát sok esélyt. A kutató arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelem azt mutatja: ha egy adott rendszeren belül létezik egy domináns hatalom, és ugyanazon a rendszeren belül felnő egy másik nagyhatalom, amely újra szeretné osztani a lapokat, abból előbb vagy utóbb konfliktus lesz. (A thuküdidészi csapdáról: a domináns és a feltörekvő nagyhatalmak viszonyáról korábban már írtunk cikket.)
„A világ mára összement, gyakorlatilag egyetlen globális rendszerről beszélünk, amelyben az eddigi hegemón Egyesült Államoknak egyértelmű kihívója Kína, tehát az összeütközés kódolva van a rendszerbe. A kérdés ezért nem az, hogy elkerülhető-e az ütközés, hanem az, hogy mennyire tompítható: kimerül-e kereskedelmi háborúban, technológiai versenyben, kiber-szerszámméregetésben, esetleg kisebb proxyháborúkban, vagy a felek ezeknél súlyosabb konfliktusba bonyolódnak” – fogalmazott lapunknak a kutató.
Hozzátette: lehet ábrándozni arról, hogy „a farkas és a bárány együtt legelnek, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik, és a kígyónak por lesz az ő kenyere”, ehelyett azonban inkább azon kell dolgozni, hogy a konfliktus kezelhető szinten maradjon. Mint rámutatott, ebben más szereplőknek is van mozgásterük, hiszen egyedül még a szuperhatalmak sem képesek érvényesíteni az akaratukat: szükségük van szövetségesekre, akik adott esetben vissza is foghatják őket.
Kérdésünkre válaszolva Salát Gergely kifejtette, hogy a két nagyhatalom között minden területen zajlik a versengés.
Jól látható, hogy a felek között egyszerre folyik a fegyverkezési verseny, a kereskedelmi háború, a technológiai rivalizálás, a nemzetközi partnerekért folyó vetélkedés, valamint a propagandaháború – van itt minden, mint a búcsúban. Maga az ütközés strukturálisan meghatározott: ahogy említettem, a domináns nagyhatalmak soha nem szeretik a feltörekvőket, és ez az érzés kölcsönös szokott lenni
– magyarázta a kutató.

Az, hogy éppen mi válik az összeütközés aktuális fejezetének konkrét tárgyává – Tajvan, a félvezetők, a mesterséges intelligencia vagy az ellátási láncok –, mindig a pillanatnyi helyzet függvénye, és nehezen jelezhető előre.
Salát Gergely szerint hosszabb távon az lesz a döntő a versengésben, hogy a felek miként teljesítenek gazdaságilag, illetve képesek-e megszervezni saját társadalmukat a sikeres vetélkedéshez szükséges erőforrások mozgósítására.
A katonai erő, a technológiai fejlettség és a nemzetközi befolyás a gazdaságon alapul: aki gazdaságilag erős, annak erős hadserege is lesz, és akinek erős hadserege van, az nagyobb eséllyel tud olyan nemzetközi koalíciót szervezni, amelynek résztvevői nem mernek neki ellentmondani, és amelynek segítségével sakkban tarthatja, esetleg legyőzheti a másik blokkot. Már ha egyáltalán lesz egyértelmű győztes, ami korántsem magától értetődő
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!