Az elmúlt napokban több eset is megrázta a Közel-Keletet, ami nagyban befolyásolhatja a térségben zajló, Izrael és Hamász közötti háború lefolyását, valamint az egész régió stabilitását.
- Július 27-én vélhetően a Hezbollah terrorszervezet egy rakétatámadás során 12 fiatallal végzett egy focimeccsen az Izrael által megszállt Golán-fennsíkon.
- Július 31-én Teherán azzal vádolta meg Izraelt, hogy a zsidó állam gyilkolta meg Hamász terrorszervezet politikai vezetőjét, az új iráni elnök beiktatásán tartózkodó Iszmail Haníjét, ráadásul iráni földön;
- illetve szintén ezen a napon derült ki, hogy a Libanon déli részén működő Hezbollah egyik rangidős parancsnoka ellen is merényletet követtek el – vélhetően Izrael.
Izrael egyik merényletet sem vállalta magára, ugyanakkor nem is cáfolják, hogy közük lenne a két, Irán által támogatott terrorszervezet elleni akcióhoz. Eközben a Hamász és a Hezbollah mellett a jemeni húszik is megtorlást helyeztek kilátásba a merényletekért,
Ezek az esetek azzal a veszéllyel járnak, hogy miközben a – több mint negyvenezer, többségében civil palesztin áldozattal járó – Gázai övezet elleni offenzíva folytatódik, a Hamász és Izrael közötti, október 7-én kezdődő háború tovább eszkalálódhat, sőt akár ki is szélesedhet.
Haníje hátán már október 7-e óta ott volt a céltábla
Iszmail Haníje már régóta a Hamász egyik kulcsfigurája – 2006-ban még a Palesztin Nemzeti Hatóság vitatott miniszterelnöke is volt, de 2014 és 2017 között a Gázai övezetben volt a Hamász vezetője, 2017-től egészen 2024. július 31-i haláláig pedig a Hamász politikai szárnyának volt az elnöke.
Emiatt pedig már régóta Izrael egyik fontos célpontjának számított.
Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint Haníjére már lényegében október 7-e óta „vadászik Izrael”, a – nem hivatalos izraeli – merényletre pedig azért most került sor, mert egyrészt tudták, hol tartózkodik, másrészt pedig nem az Egyesült Államok szövetségeseinél vagy Oroszországban volt.
Mint arra a szakértő az Indexnek rámutatott, a Hamász politikai vezetője már 2019 óta külföldön élt, általában Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben vagy Törökországban, de sokszor fordult meg Moszkvában is – Izrael pedig nem akarja rontani a viszonyát Washingtonnal, emiatt használta ki azt, hogy Haníje Iránban volt az új iráni elnök, Maszúd Peszeskján beiktatásán.
Azzal, hogy Haníjét Iránban sikerült likvidálni, Izrael azt a jól bevált szürke zónás módszert alkalmazta, hogy nem ismerte el, de nem is cáfolta [hogy köze lenne hozzá], tehát hivatalosan nem nyilatkozott semmit
– fogalmazott Kaiser, aki aláhúzta, a Haníje elleni, nagyon valószínűen Izrael által végrehajtott merényletnek nincs köze a Golán-fennsíki támadáshoz, hiszen egyrészt a Hamász-vezetőt már régóta szerette volna likvidálni Izrael, másrészt pedig a focipálya elleni rakétatámadásért Izrael a Libanonban működő Hezbollahot tette felelőssé.
Akár regionális háborúvá is válhatnak a mostani konfliktusok
Kaiser szerint azonban a Hezbollah katonai parancsnoka elleni merénylet egyértelmű következménye volt a Golán-fennsík elleni támadásnak.
Ez már egy régóta zajló eszkaláció – sajnálatos módon – logikus következő lépése volt, hiszen az október 7-i Izrael elleni terrortámadástól kezdve a Hezbollah folyamatosan támad izraeli célpontokat
– emlékeztetett Kaiser, aki ugyan leszögezte, hogy jelenleg nem tudni, valóban sikeres volt-e a merénylet, hiszen erről ellentmondó információk láttak napvilágot (azóta megtalálták a holttestet), de nem zárható ki, hogy ettől függetlenül a jelenlegi, Izrael és Hezbollah közötti konfliktus intenzívebbé válik, hiszen a Benjamin Netanajhu vezette kabinet sajtóhírek szerint már régóta vizsgálja a Libanon elleni szárazföldi invázió lehetőségét.
Az NKE docense szerint ez nagyságrendjét és pusztítását tekintve is jóval véresebb háború lenne, mint a Hamász és Izrael közötti,
mivel a Hezbollahnak sokkal komolyabb erőforrásai vannak, ráadásul Szírián és a tengeren keresztül is könnyebben jut közvetlen iráni támogatáshoz, mint a Hamász.
Emellett figyelembe kell venni Iránt is, aminek a területén elkövetett merényletre mindenképpen reagálnia kell. Jelenleg azonban csak találgatni lehet, hogy az új, egyébként progresszív elnök milyen ellenlépést dolgoz ki.
Most minden szem Teheránra szegeződik
Kaiser szerint ugyanis a Haníje elleni merénylet iráni földön komolyabb támadás volt, mint az Irán damaszkuszi konzulátusa elleni, ami után áprilisban Teherán több mint háromszáz rakéta- és drón kilövésével reagált – igaz, a válaszcsapást előre jelezte, hogy arra legyen ideje Izraelnek és szövetségeseinek felkészülni.
A szakértő szerint ennél most akár erősebb választ is adhat Teherán.
A merénylet iráni földön történt, ráadásul Teherán nézete szerint egy diplomáciai úton lévő magas rangú vendéget likvidáltak. Irán Haníjét nem terroristaként tartotta számon, mint Izrael.
Most Teherán oldalán van a labda, és szerintem az egész világ rettegve várja, hogy mi lesz ebből. Ráadásul az új elnök kényszerhelyzetben van: ha nem lép fel keményen Izraellel szemben, akkor a jobboldal meg a vallási vezetés rögtön Izraellel való kollaborációval vádolja, ha pedig keményen lép fel, akkor Nyugattal eszkalálja tovább Irán viszonyát
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!