Erről tanúskodnak az importadatok is, ami felerősíti a gyanút, hogy Bécs – saját gazdasági érdekeit szem előtt tartva – lassan szántja be orosz kapcsolatait azokhoz képest, aki teljesen leállították az orosz gáz vásárlását azok után, hogy Vlagyimir Putyin parancsára az orosz erők megszállták Ukrajnát. Az intézkedés kölcsönös volt: számos uniós tagország elől Moszkva zárta el a gázcsapot.
A háború előtt Ausztria gázszükségleteinek négyötödét Oroszországból szerezte be. Az arány január első felében 71, majd az időjárás fokozatos enyhülésével februárban 57 százalékra csökkent. Bécs rendületlenül állítja: mindent megtesz, hogy csökkentse a Kremltől való függőségét, a folyamat lassúságát pedig a sajátos körülményekkel és egy hosszú távú szerződéssel magyarázza.
Ausztriának nincs tengerpartja, ezáltal kikötője, az energetikai infrastruktúra pedig „sok-sok évtizeden át a Kelethez csatlakozott” – magyarázta az osztrák energiaügyi miniszter.
„Az előző kormányok hibái miatt alakult ki a függőség” – idézte a Politico Leonore Gewesslert, aki szerint feltett szándék, hogy a helyzetből mielőbb kilábaljanak.
Az ország helyzete nem teljesen sajátos. Szlovákia és Magyarország is fosszilis energia tekintetében még mindig nagymértékben függ Moszkvától.
Ausztria abban tér el más nyugat-európai országoktól, hogy sokkal óvatosabb az ukrajnai háború megítélése, és sokkal lassabb az energiaimport szerkezeti átalakítása. A szomszédos Németország például a háború előtt a gáz 55 százalékát Oroszországból szerezte be. Mára az orosz behozatalt lenullázta.

Ausztriában „hagyományos” az orosz függés
Miközben a Gazprom számos uniós ügyfele elutasította a Kreml követelését, hogy a gázért rubelben fizessenek, a részben állami tulajdonban lévő osztrák OMV továbbra is euróban fizet az orosz gázért, egy – állítása szerint – az uniós „szankcióknak megfelelő” rendszer keretében.
A kivételezés magyarázata Moszkva és Bécs különleges kapcsolata. Ausztriában az oroszbarát lobbik „kivételesen befolyásosak, az orosz külföldiek közössége pedig rendkívül aktív” – magyarázta Mihail Krutyihin orosz energetikai elemző.
Németország és más uniós országok, köztük Lengyelország, fegyverekkel és harcászati eszközökkel támogatja Ukrajnát. Ausztria – semleges országként és nem NATO-tagként – legfeljebb védőfelszerelést, sisakokat és golyóálló mellényeket finanszíroz, Magyarországgal ellentétben azonban engedélyezi a fegyverek áthaladását a területén. Az osztrák kancellár elítélte az orosz inváziót, mégis ő volt az első uniós vezető, aki az Ukrajna elleni támadás után meglátogatta Putyint.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2023/04/21/ausztria-oroszorszag-fuggoseg-foldgaz-import-ukrajna-haboru/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!