2021. október 26., keddMa Dömötör napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 365,00 Ft | USD: 314,00 Ft | CHF: 341,00 Ft
2021.10.26. Dömötör Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 365,00 Ft | USD: 314,00 Ft | CHF: 341,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Angela Merkel eltűnt, a szociáldemokraták az élre törtek

Hirdetés

Angela Merkel eltűnt, a szociáldemokraták az élre törtek

Ma, vagyis szeptember 26-án vasárnap parlamenti választásokat tartanak Németországban. Az már biztos, hogy Angela Merkel 16 év után otthagyja a kancellári tisztséget, de hogy ki lesz az utódja, vagy hogyan fog kinézni a Bundestag a következő időszakban, az még nyitott kérdésnek számít.

A szavazáson összesen 47 párt és szervezet képviselői méretik meg magukat. A szavazóknak két szavazólapot kell majd kitölteniük, a választókerületi jelöltek mellett ugyanis külön szavazhatnak a pártok listáira is.

Listáról csak azok a pártok jutnak be, amelyek elérik a 5 százalékos parlamenti küszöböt. Az előrejelzések fényében ezt valószínűleg hat pártnak sikerül majd átlépnie. Köztük van a két, jelenleg koalícióban kormányzó párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Szociáldemokrata Párt (SPD). Ezeken kívül a Zöldek (Die Grünen), a Szabaddemokrata Párt (FDP), a radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD), valamint a baloldali radikális Baloldali Párt (Die Linke) juthatnak még be.

HOSSZÚ IDEJE EZ LESZ AZ ELSŐ VÁLASZTÁS, AMelyen ANGELA MERKEL NEM INDUL EL.

Hirdetés

Ráadásul nem csak a kancellári tisztségtől válik meg, hanem a parlamenti képviselőitől is, legalábbis soha nem esett le a karikagyűrű az ujjáról, ha egyéniben is indulni kellett, és 1990 óta megszakítás nélkül ő nyert a Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban fekvő választókörzetében, a német újraegyesítéssel létrehozott Vorpommern-Rügen – Vorpommern-Greifswald I-ban. (Összehasonlításul: arra 1994-ben volt példa utoljára, hogy Orbán Viktor egyéniben is megmérette magát.)

A négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban. Utána is működik majd, egészen az új kormány megalakulásáig, de már csak ügyvezető kormányként.

A második világháború utáni 20. Bundestag – azaz szövetségi gyűlés – megválasztására 60,4 millió állampolgár jogosult (31,2 millió nő és 29,2 millió férfi), köztük 2,8 millió első szavazó. Reggel 8 órától este 18 óráig szavazhatnak. A szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, hivatalos előzetes végeredmény hétfőn várható. A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs.

Indokolatlanul nagy létszámú törvényhozó testület

Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag alapesetben 598 fős, a képviselői helyek felét az egyéni körzetek győztesei kapják, a másik 299 mandátumot pedig a listás szavazatok alapján osztják ki azon pártok között, amelyek országos átlagban elérik az öt százalékot, vagy legkevesebb három egyéni körzetben győznek, de az ötszázalékos bejutási küszöb alatt maradnak.

Viszont előfordulhat, hogy egy párt valamely tartományban több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listán szerzett szavazatok százalékos megoszlása alapján járna neki. Ez a mandátumtöbblet akár a parlamenti erőviszonyokat is átalakíthatja, felülírva a választók akaratát. Ezért a választójog egyenlőségének és a pártok esélyegyenlőségének biztosítására a többletmandátumok hatását kiegyenlítik, vagyis ha egy párt többletmandátumhoz jut, a parlamentbe bejutott összes többi párt kap egy-egy úgynevezett kiegyenlítő mandátumot.

A 2017-es választáson 46 többletmandátum keletkezett, torzító hatásuk ellensúlyozására pedig 65 kiegyenlítő mandátumot kellett kiosztani a frakcióknak. Ezzel a testület létszáma történelmi csúcsra, 709-re emelkedett, ami a többi között azzal járt, hogy át kellett építeni a székhely, a berlini Reichstag plenáris ülésekre szolgáló termét, hogy elférjen minden képviselő.

A Bundestag ezzel a világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai Országos Népi Gyűlés után.

Az előírtnál jelentősen magasabb létszám ugyan valamennyi parlamenti párt szerint veszélyeztetheti a testület működését, és a választópolgárok előtt indokolhatatlanul drágává teheti fenntartását, de a további növekedést érdemben gátló reformot mégsem sikerült kidolgozni az utóbbi négy évben. Egy 2020 októberi törvénymódosítással csupán azt vezették be, hogy az idei választáson három többletmandátum ellensúlyozására nem osztanak ki kiegyenlítő mandátumokat, és a következő választáson 299-ről 280-ra csökkentik az egyéni körzetek számát.

Három kancellárjelölt, változó erőviszonyok, a szociáldemokraták az élre törtek

A pártok eddig három jelöltet vonultattak fel, aki Angela Merkel helyére kerülhet a választások után. A CDU jelöltje Armin Laschet, a párt vezetője lesz. A kormánykoalíció kisebbik pártja, az SPD Olaf Scholzot, a jelenlegi pénzügyminisztert és kancellárhelyettest, a zöldek pedig a párt társelnökét, Annalena Baerbockot látnák szívesen Merkel utódjaként.

A közvélemény-kutatásokból már az utóbbi hónapokban is szoros verseny rajzolódott ki.

Armin Laschet, Annalena Baerbock és Olaf Scholz Berlinben 2021. augusztus 29-én

Armin Laschet, Annalena Baerbock és Olaf Scholz Berlinben 2021. augusztus 29-én

Fotó: Michael Kappeler / Pool / Getty Images Hungary

Február és május közt a CDU támogatottsága a járvány miatt bezuhant, és ebből adódóan idén tavasszal a zöldeknek sikerült az élre kerülniük. Nem sokkal később azonban a párt kancellárjelöltjét azzal vádolták meg, hogy plagizált, és a CDU visszakerült az élre. Az utóbbi hetekben viszont ismét zuhanni kezdett a támogatottságuk, miközben az SPD szép lassan feljött, és az élre került. Mindez vélhetően annak is köszönhető, hogy a CDU […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2021/09/26/nemetorszagi-valasztasok-2021-angela-merkel-armin-laschet-olaf-scholz-annalena-baerbock/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Beszélt egymással Vlagyimir Putyin és Boris Johnson, a mérgezés is szóba került

Beszélt egymással Vlagyimir Putyin és Boris Johnson, a mérgezés is szóba került

Telefonon egyeztetett az orosz elnök és a brit kormányfő. A téma az egy hét múlva, …