Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Egyesült Államok Képviselőházának Igazságügyi Bizottsága szerint az Európai Bizottság aktívan nyomást gyakorol a nagy technológiai cégekre, hogy korlátozzák az online megszólalásokat. Nemcsak szélsőséges tartalmakról van szó, hanem politikai véleményekről is. A bizottság vizsgálata azt tárja fel, hogyan használja a Bizottság a Digitális szolgáltatásokról szóló törvény eszköztárát a cenzúraérvényesítésre. A képviselők szerint mindez túlmutat Európán, és az amerikai szólásszabadságra is hatással lehet.
A nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján pedig a befolyásolás nem elméleti kérdés: konkrét levelezések és belső iratok rajzolnak ki egy kiterjedt, tudatosan felépített rendszert.
A bizottság az elmúlt tíz évben tudatos és következetes nyomásgyakorlással érte el, hogy a közösségimédia-platformok világszerte átírják a tartalommoderálási szabályaikat. A jelentés szerint ez a gyakorlat nem állt meg Európánál: közvetlenül érintette az amerikai felhasználókat is, és sértette az Egyesült Államokban alkotmányosan védett online szólásszabadságot.
A fellépést rendszerint „gyűlöletbeszéd” és „dezinformáció” elleni harcként tálalták. A dokumentumok azonban mást mutatnak. A bizottság a közelmúlt legélesebb politikai vitáiban is aktív szerepet vállalt a tartalmak visszaszorításában. Így a Covid–19-járványról, a tömeges migrációról vagy a transzneműséggel kapcsolatos kérdésekről szóló valós információk és politikai álláspontok is célkeresztbe kerültek.
Nem egyszerű posztokról, hanem hatalomról van szó
A vizsgálat szerint egy évtized alatt olyan mértékű befolyás épült ki, amely már nem egyes posztokról vagy fiókokról szól. A jelentés szerint a bizottság mára képes lehet arra, hogy globális szinten szorítsa háttérbe azokat a narratívákat, amelyek veszélyeztetik a saját politikai mozgásterét és hatalmát. Azt is feltárták, hogy a bizottság idézései előtt mindez nagyrészt a nyilvánosság kizárásával zajlott. A közösségi platformokra nehezedő nyomás, a háttérben futó egyeztetések és a konkrét elvárások nem kerültek reflektorfénybe.
Most azonban először láthatóvá vált, milyen eszközökkel és milyen intenzitással lépett fel az Európai Bizottság. A benyújtott dokumentumok részletes képet adnak a folyamatokról, és iránytűként szolgálnak az Egyesült Államok Képviselőházának Igazságügyi Bizottsága számára is. A testület ezek alapján mérlegelheti, milyen jogalkotási lépések szükségesek az amerikai online szólásszabadság megvédéséhez.
A jelentés szerint a Digitális szolgáltatásokról szóló törvény, vagyis a DSA nem egy hirtelen jött szabályozás, hanem egy hosszú folyamat végpontja. Egy több mint egy évtizedes európai törekvés csúcsa, amelynek célja a politikai ellenzék elhallgattatása és a politikai establishmentet bíráló online narratívák visszaszorítása. A DSA 2023-ban lépett hatályba, az első bírságot 2025 decemberében szabta ki az X ellen a bizottság. Bár a jogszabály még viszonylag friss, a büntetés már egy jóval régebbi stratégia betetőzését jelenti.
A cél nem pusztán egy-egy platform fegyelmezése, hanem a globális internet feletti ellenőrzés kiterjesztése és a nemkívánatos online narratívák elnyomása.
Ahogy azt a jelentésben is kiemelték, pedig a közösségi média eredetileg mást ígért. A szólásszabadság erősítését, a politikai hatalom demokratizálását, új hangok megjelenését. Ez azonban egyre inkább fenyegetni kezdte a meglévő politikai rendet. A 2010-es évek közepére az Egyesült Államokban és Európában is felerősödtek azok a populista mozgalmak, amelyek nyíltan megkérdőjelezték a politikai elit által képviselt, sokak számára népszerűtlen döntéseket, például a tömeges migrációt.
Háttéregyeztetések, nyomásgyakorlás és választási befolyás
A jelentés szerint erre válaszul az Európai Bizottság már 2015-ben és 2016-ban olyan fórumokat hozott létre, ahol az európai szabályozók közvetlenül egyeztettek a technológiai cégekkel. A hivatalos cél a „téves információk” és a „gyűlöletbeszéd” elleni fellépés volt. A bizottságnak benyújtott, eddig nem nyilvános dokumentumok azonban mást mutatnak. Ezek alapján az elmúlt tíz évben a bizottság rendszeresen és közvetlenül gyakorolt nyomást a platformokra, hogy törvényes politikai véleményeket cenzúrázzanak – nemcsak az Európai Unióban, hanem azon kívül is.
Tehát a jelentés szerint a bizottság célzott és tartós nyomást gyakorolt a közösségimédia-platformokra annak érdekében, hogy eltüntessék a számára kényelmetlen narratívákat. Különösen olyan, politikailag érzékeny témák kerültek fókuszba, mint a Covid–19-járvány kezelése, a migráció vagy a genderkérdés. A dokumentumok alapján nem elszigetelt döntésekről volt szó, hanem tudatosan felépített, hosszú távú stratégiáról.
A bizottság megállapítása szerint a nyomásgyakorlás nem állt meg a vitatható tartalmaknál. A platformokat arra is ösztönözték, hogy valós információkat és jogszerű politikai véleményeket is cenzúrázzanak, amennyiben azok politikailag ártalmasak lehettek a bizottság számára.
Így kerültek célkeresztbe migránsellenes, iszlámellenes, LMBTQ-ellenes, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!