Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Az Index kérdéseire ismét Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója válaszolt, akivel legutóbb éppen arról beszélgettünk, hogy kellemetlen helyzetbe kerülhet Donald Trump a Biden-adminisztráció döntései miatt, illetve arról is, milyen orosz válaszlépések következhetnek.
A kutató most azt nyilatkozta lapuknak, hogy remélhetőleg nem következik be a legrosszabb, vagyis nem szélesedik ki a háború:
Az oroszok jobb stratégiai pozícióban vannak, a jelenlegi tendenciák nekik kedveztek és ezen a nagy hatótávolságú rakéták sem tudnak fordítani, így nem áll közvetlen érdekükben egy fokozottabb eszkaláció. Teljesen kizárni persze nem lehet a közvetlen összeütközést Oroszország és a NATO államai között, hiszen az oroszok számos, korábban általuk húzott vörös vonal átlépését nézték tétlenül, előbb-utóbb pedig eljöhet a pillanat, amikor úgy érzik, nincs hova hátrálni, és keményebb lépéseket kell tenniük
– vélekedett Kosztur András, aki arra hívta fel a figyelmet, Oroszországban megvannak a hívei annak az elméletnek, hogy egy elrettentő csapással lehet valójában elkerülni az eszkalációt.
„Ennek leghangosabb képviselője Szergej Karaganov befolyásos külpolitikai szakértő, aki úgy véli, egy atomcsapással – akár a NATO-államok területe ellen – lehetne felébreszteni a Nyugatot a háború valódi tétjével és kockázataival kapcsolatban, de Dmitrij Medvegyev volt elnök kijelentései is rendre hasonló irányba mutatnak. Persze, utóbbi esetében elképzelhető, csupán azt a feladatot bízták rá, hogy a Kreml rosszabbik arcát mutassa, amelyhez képest Putyin elnök egy tárgyalóképesebb és kiszámíthatóbb opció” – magyarázta a kutató.
Az eszkaláció nem zárható ki
2022 februárja előtt, az oroszok megindulását megelőzően is sokan azt mondták, hogy nem lesz háború, és legyintettek az amerikai figyelmeztetésre. „Mitől más a mostani helyzet, amikor sokan ismét súlyos következményekre figyelmeztetnek?” – tettük fel a kérdést Kosztur Andrásnak.
A helyzet annyiban más, hogy a háború jelenleg már folyik, tehát orosz szempontból mondhatni már a megoldási folyamat zajlik, szemben 2022 elejével, amikor egy befagyott konfliktus sorsáról való döntés előtt álltunk. Az oroszok ráadásul azóta felmérték valós lehetőségeiket, és tisztában vannak azzal is, hogy az Egyesült Államok és a NATO nagyobb falat lehet, mint Ukrajna. Egy ilyen háborúhoz tehát más szövetségesekre is szükségük lehet, jelenleg azonban nem sok jel utal arra, hogy általános globális világháborús készülődés lenne. Az sem valószínű, hogy az amerikaiak preventív módon támadnának közvetlenül Oroszországra, erre ugyanis vélhetően kedvezőbb helyzetből is lett volna lehetőségük. Az eszkaláció fokozódása azonban nem zárható ki
– válaszolta lapuknak a kutató.
Alighogy az amerikai sajtó megszellőztette, hogy Joe Biden elnök kormánya engedélyezte Ukrajnának az amerikai ATACMS nagy hatótávolságú rakéták használatát, jött is a hír, hogy az ukránok be is vetették őket.
Kosztur András elmondta, nem sokat tudni arról, milyen károkat okozhattak, „hiszen az ukránok általában túl, az oroszok pedig alábecsülik az ukrán csapások okozta károkat”, ezért eltérnek azok az információk is, hogy hány rakétát sikerült lelőnie az oroszoknak, sőt egyáltalán hány ATACMS-ot indítottak az ukránok.
„Ami a jövőbeli lehetőségeket illeti, figyelembe kell venni, hogy Ukrajna készletei ebből a fegyverből korlátozottak, egyes hírek szerint hat-nyolc csapásra van lehetőségük, amennyiben nem kapnak utánpótlást az Egyesült Államoktól. Viszont a brit StormShadow rakéták bevetésének engedélyezése is szóba került, így a bevethető rakéták száma ezekkel is nőhet” – mutatott rá a kutató. (A brit rakéták bevetése időközben meg is történt.)
Előző cikkünkhöz már beszélt arról, hogy korábban maguk az amerikaiak is úgy vélekedtek: az ukránoknak most engedélyezett fegyverek nem hoznának döntő fordulatot a háborúban, hiszen az ukránoknak legnagyobb problémát okozó orosz légierő gépeit már régebben az ATACMS és a hasonló brit–francia rakéták hatósugarán kívülre telepítették át, márpedig az ukránok éppen ezek ellen kérték eredendően ezeket a fegyvereket.
A kutató továbbá megjegyezte: az ATACMS használatát illetően – ahogy más fegyverek esetében is – fontos szempont, hogy az engedélyeken kívül utánpótlástéren is ki van szolgáltatva Ukrajna, így megfelelő politikai akarat esetén a most megadott hozzájárulás még Kijev esetleges ellenkezése esetén is visszavonható a gyakorlatban, Ukrajnának ugyanis csak korlátozottan áll rendelkezésére ilyen jellegű rakéta. Ezzel kapcsolatban arra utalt, hogy a Trump-adminisztráció változtathat-e majd a Biden-adminisztráció döntésén a januári elnöki beiktatás után.
Donald Trumpra várhat a Kreml
A nyugati és a hazai sajtóban is szétfutott a híre annak, hogy az amerikai döntésre válaszul az oroszok módosították a nukleáris doktrínájukat. Az Indexen is <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!